kedd, január 05, 2010

majdnem kilőttem a

szemem vasárnap este egy pezsgősdugóval. :) még jó, hogy hemüben voltam és lepattant róla. :) 
úgy kezdődött a pezsgőzés, hogy Zé vasárnap reggel hazament tőlem, aztán egyedül maradtam. jade, előrébb kezdem. :)
szombaton felkerekedtünk, hogy kimozduljunk a lakásból végre, elmentünk a Vörösmarty térre, onnan meg fel a Várba, sétálni. 500 km/h-ás szélviharban, mert az jó. kockára fagytunk. :) de én tökre élveztem, mert Zé még nem járt a Várban, és legalább lehetett idegenvezetni. :) hazafelé bevásároltunk, mert már éhen akartunk halni, egy adag chilis babhoz néhány alapanyagot. otthon aztán gyártottunk forralt bort, hogy átmelegedjünk, meg nekiálltunk főzni. ő volt a kuktám, aprította a hagymát, meg mindent amit kellett. nagyon jól dolgozott a kezem alá, tök jól telt az este. érdekes módon valahogy olyan volt, úgy bánt velem, mint ahogy én szeretem, és ebből azt gondoltam, hogy alakul majd valami az ágyban is, de ehhez képest a szombat esti akció elég kiábrándító volt. nem is voltam túl jófej vele, reggel nem is bántam, hogy hazament.
vasárnap dél körül nekiálltam chilit zabálni, meg mindent. aztán hangyányit be is fordultam, elegem lett az egész Zé történetből. délután kérdezte sms-ben, hogy nem haragszom-e, ha most nem jön át és otthon marad. én meg örömmel mondtam neki, hogy nem. valahogy nagyon nem éreztem azt, hogy találkozzunk.
este a Szex és New York mozifilmet néztem, Barbival együtt. ő is otthon, meg én is otthon. :) pedig meg se beszéltük, mégis mindketten azt választottuk. nem véletlenül vagyunk Barátnők. :) a gondolataim hatására viszont rájöttem, hogy piálnom kell, úgyhogy 1 üveg borból toltam forralt bort, mert kívántam is (kicsit fáztam), meg egyébként is. aztán mikor már meglehetősen részeg voltam, akkor addig szemeztem a szilveszterről megmaradt üveg pezsgővel, hogy úgy döntöttem felbontom és megiszom. a kanapén ülve a combom közé fogtam, és nagyon óvatosan nyitottam ki, de egyszercsak pukkant egyet, egy ütést érezem a szemüvegemen, a dugó elszállt, az üveg meg nyitva volt. :) percekig csak pislogtam, hogy mifasz. aztán elröhögtem magam és megittam az egész üveggel. :)))
11 után pornót kellett néznem, mert egyszerűen kellett. mióta Zét ismerem, még nem is néztem pornót. vagy mert nem volt rá lehetőségem, vagy mert direkt nem is akartam. éjfél körül gargalizáltam be magam a hálóba, ahol még a telefonomról 2 órán keresztül üvöltött Madonna új maxicd-je. nem tudom hányszor ment körbe, de 2-kor arra ébredtem, az ágyon szanaszét keresztben feküdve, persze nem betakarózva, hogy még mindig szól. akkor kikapcsoltam és aludtam tovább, de már rendes pózban és betakarózva.
hétfő reggel persze moslékmód ébredés. amúgy is az év első munkanapja annyira tudott fájni, hogy nagyon. már vasárnap bele akartam halni, hogy hétfőn meló, hát ezzel a "pótszilveszterrel" aztán meg is fejeltem a trágyaságot. 
napközben sms-eztem és beszéltem Zével. este meg átjött, sütöttem hurkát, ő csinálta hozzá a törtkrumplit. halálra bevacsoráztunk. még almatortát is vettem desszertnek, de abból csak csipegettünk. én voltam a kuktája, megint jól szórakoztunk. mikor én hazaértem egyből a Bartókra kapcsoltam, mert ahhoz volt kedvem, feljött és kérdezte, hogy mi szól, mondtam, hogy a Bartók Rádió. és nem mondta, hogy mi ez a szar, meg hogy kapcsoljam el, hanem még beszélgettünk is komolyzenéről. nagyon hangulatos volt a karácsonyfa társaságában, félhomályban főzőcskézni, összebújni, ilyen zenei aláfestéssel meg pláne. :) aztán a vacsi után, ahogy pihegtünk a kanapén, ölelkezve, csendben, még akkor is azt hallgattuk. :) 
beszélgettünk kicsit kapcsolatokról. most inkább az ő előző kapcsolatairól... meglepően közlékeny volt, és meglepően jó dolgokat mondott arról, hogy szerinte hogy kell működnie ezeknek a dolgoknak.
aztán picit belerondított, mert most meg azt mondta, hogy hívták Amszterdamba, a reptérre dolgozni, csomagokat pakolni. tavasszal kellene menni, valami szállón lakna és 2 hetente jöhetne haza. azt hittem belepusztulok mikor ezt elmondta. persze még semmi sem biztos, de előfordulhat, hogy összejön. 
amiért ez para, hogy egyrészt Amszterdam... hát azért az neki veszélyes terep... ahol szabadon lehet szívni, azért az necc. (bár lassan 1 hete nem szívtunk. és nemcsak azért, mert nincs, hanem mert nincs is szükségünk rá.) meg alkoholizálás sem volt. 1 üveg bor kettőnre az semmi. és ez nem mentegetőzés, hanem tényközlés. leginkább nekem fura, hogy így alakult az újévünk, ebből a szempontból. azt hittem tényleg szét fogjuk magunkat pörögni, inni, szívni. ehhez képest nyugger üzemmódban nyomtuk. ami persze nem baj. sőt. persze, egy jó bulizás már nagyon hiányzik, mert szombat este a Flash koncertet is kihagytam. (jó, fáradt is voltam, meg szar idő is lett, nem volt kedvem elindulni.) de egyébként meg tök elvagyok. elvagyunk. :) 
tegnap este már 10-kor aludni indultunk, aztán, bár nem beszéltem vele a dologról, mégis, mintha egészen más lett volna velem az ágyban, mint eddig. most persze én nem voltam nyitott bizonyos dolgokra, de hát ez meg legyen az én bajom. :) az akció után kérdezgettem kicsit, hogy ő mit szeret, hogy szeret... kiderült, hogy egyáltalán nincsenek perverziói, még annyi sem, mint nekem. és ez tök jó. :) sőt, annyira galamblelkű, hogy el nem tudom mondani. persze megkért, hogy ezt azért titkoljam el mindenki előtt. :) mégiscsak tartani kell a macsó imidzsét. :) pedig alapvetően kenyérre lehet kenni. rettentően türelmes, gyengéd, figyelmes... állandóan körülugrál, ha nálam vagyunk akkor is. ma reggel is ő kelt fel előbb, csinált kávét. már pontosan tudja hogy szeretem inni (mennyi cukor, mennyi tej). 
a vacsora maradékát becsomagoltam neki és kértem, hogy vigye el, majd megeszi ma. kicsit tiltakozott, de aztán belement. :) ma nem dolgozik, otthon van, legalább lesz mit ennie. :) nekem meg már úgysem szabad zabálnom, mert jujj. :(
mit mondjak még? tök jól vagyok. :) bízom benne, hogy kialakulnak a dolgaink, és jó lesz együtt. és sokáig leszünk együtt. legalább is most ezt szeretném, de nagyon. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése