sután és bizonytalanul

telt el az este és az éjszaka Zével. az első alkalom igazából várható volt, hogy ilyen lesz. mert bár teljesen egymásra voltunk szívódva, azért mégiscsak először jutottunk abba a helyzetbe, amibe. és még Vérnénnye sem húzta el egészen a csíkot, ez engem kicsit frusztrált is, Zét kevésbé. sőt, egyáltalán nem. meg hát engem frusztráltak a testi adottságaim, hogy ruha nélkül közel sem nézek ki olyan jól, mint ruhában. de úgy látszik, ez sem volt probléma.

én úgy éreztem, hogy csalódott volt az éjszaka nyújtott teljesítményem miatt, meg az egész szitu miatt (szégyenszemre, sötétben, takaró alatt kezdtünk el bármit is csinálni, mert annyira paragép voltam), de feleslegesen aggódtam.

pedig éjszaka még azt gondoltam: "na, ezt a pasit is most látom utoljára..." ehhez képest erről szó nincsen, biztosított arról, hogy jó volt velem az éjjel, és hogy véletlenül se gondoljak hasonló butaságokra. 

nekem is jó volt egyébként, bár persze lesz még egy kis idő, mire összecsiszolódunk. a nyalást igazán jól csinálja, nem gondoltam rosszul, bár azért picit többre számítottam, és jó lett volna, ha nem akkor hagyja abba, mikor már csak 1 hajszálnyira vagyok attól, hogy elélvezzek. de hát ez is betudható az első alkalom tényének. :)

reggel 10-re jöttem dolgozni, nem bírtam előbb felkelni. már úton voltam, mikor jött a reggeli sms, ez nagymértékben megnyugtatott. :)

egyébként pedig úgy öltöztem ma fel, mintha Bauxit, Még5lövés vagy Tokyo kishuga lennék, vagy egy tiszteletbeli Belga tag. :) narancssárga kötött, bojtos sapka, plusz hatalmas fekete napszemüveg. karaj volt nagyon. :))))