amúgy pedig Vikivel ültem be a Jelenbe dumizni, egy kávé mellé. aztán hazafelé beugrottunk a Rákóczi pékségbe, ahol vett nekem (igazi jó anya módjára) fincsi minizsömiket (bazsalikomos és majorannás ízesítésűeket), meg egy szelet almatortát. nos, az almatorta olyan szinten addiktív, hogy egyszerűen kész. úgy toltam be az arcomba, mint aki nem evett 1 hónapja. nagyon finom!!! vékony, édes tészta, rajta vasta vaníliapuding réteg, a tetején almakarikák, meg még valami szmötyi, talán lekvár, de inkább karamellizált akármi... hát nem folytatom. eszméletlenül jó. :))) lassan a szilvás-marcipános tortát kiszorítja arról az első helyről nálam, amit nagyon nehéz megszerezni, ha tortákról van szó, mert amúgy nem vagyok tortás. de sütis se nagyon. inkább csokis.
hehh. micsoda őrület, mi? ez aztán a sztori. :))))
az elküldött önéletrajzomra igazán gyorsan reagáltak, a Jelenben ültünk mikor hívott a HR-es, hogy akkor jövő héten találkoznunk kellene. mondom, remek, hétfőn térjünk vissza rá, mert addig nem igazán látom a jövő hetemet.
úristen... egy normális göncöm nincs, amit interjúra felvehetnék... több, mint 2 éve nem volt ilyesmire szükség, úgyhogy ez most para. de ennél nagyobb gondom ne legyen. :) az állásnál egyébként annyival előnyből indulok, hogy a leendő főnökömet éppen 10 éve ismerem már, annak idején operátorként együtt kerültünk a UPC-hez, aztán gyorsan csopvez, majd osztályvez lett belőle, és hát azóta is csinálgatja a karrierjét. ja, hát még utána volt egy helyen kollégám, na, az is vicces volt... mindegy. ismerem és ez a lényeg. :)
ma fél5-re megyek fodrászhoz. új hajat akarok!!! nem új színt, az marad a rézvörös, de valami új séró kell, mert ezt a szopottgombóc, lenyalt fejet már nagyon unom. :( kell valami új fazon, különben szerzek egy nullásgépet... :)) áhh, nem. Zé is határozottan kérte, hogy nehogy le merjem rövidre vágatni a hajam. :) eszemben sincs. marad a lányos külső, csak kicsit meg kell bolondítani.
egyéb betegség nincs, minden oké, minden happy. :))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése