valami eszméletlen finom

vacsit főztem tegnap. kb. 40 perc alatt... egyszerűen zseni vagyok! :)))
OJ-nak hoztam be belőle, úgy volt, hogy csak belekóstol, erre felét megette hidegen, annyira ízlett neki. este viszek Barbinak is, egyen már valami jót ő is! :))
nagyon rámjött a főzés, a következő chilis bab lesz megint. meg főzelékre is ki vagyok hegyezve, sárgaborsó főzelék, lencsefőzelék, de olyan tejszínes-krémsajtos szmötyit is kívánok, amit még a bőgőstől tanultam... na, majd azt is csinálok valamikor.
komolyan, most ez az örömforrásom, meg legjobb elfoglaltságom, hogy főzök. jobbik esetben nem csak én eszek belőle, bár mondjuk jó lenne, ha lenne kinek főzni, úgy frankón. tehát valaki, aki velem él, vagy sűrűn találkozunk, vagy mittomén. szóval ja, jó lenne, ha lenne egy pasi, akinek lehet főzni. csak kimondom. meg akivel össze lehet bújni. meg bármit.
a Kossal úgy néz ki, találkozunk holnap. direkt hazaküldte a barátnőjét hétvégére, hogy velem lehessen... én erre már nem is tudok mit mondani... :)
najó, leginkább azt tudom mondani, hogy már 3 napja késik Vérnénnye, és mindenféle kaját kívánok és érzékeny vagyok a szagokra és jajnekem... :S azért majd kifaggatom, hogy mi történt a telken, hátha ő emlékszik. :))) (egyébként biztos vagyok benne, hogy az egész téves riasztás, és holnap estefelé fog megjönni és tombolni, mikor éppen a Kossal szívódunk egymásra... ez az én formám...)
amúgy meg probléma egymás hegyén, hátán. sürgősen kéne 500.000,- HUF, de úgy, hogy ráérjek visszaadni, és ráadásul kamatmentesen, mert különben kivégeznek... de már megint a Tesóm fog segíteni, részben, és ezt már úgy unom. hogy egyedül nem tudok semmit megoldani. meg egyáltalán. hogy körülöttem mindig van valami zűr. de majdcsak elfogy már. csak utálok tartozni. persze, éhenhalni is utálok. de inkább az utóbbit választom.
szakítva a hagyományokkal, tegnap a Blöfföt néztem meg, nem a Ravaszt, a nap levezetéseképpen. jó volt. :)
az éjjel meg a bőgőssel álmodtam. nem tudom már mit, de valami kellemes volt...
amúgy meg rájöttem, hogy a bőgős zsidó, és azért keres zsidó lányt (pláne kócosat), mert tovább akarja vinni a dolgot.
és az is felderengett, hogy a sikertelen randizások után (mert én a hülye eszemmel biztos vagyok benne, hogy nem talál nálam jobbat, de még megközelítően jót sem) majd egyszercsak bejelentkezik, hogy wtf. ez még persze jó pár hónap lesz, de szerintem fog ő még keresni...
ó, hogy miért foglalkozom vele már megint?! inkább úgy fogalmaznék: még mindig... :S
sokszor eszeveszettül hiányzik, és eszembe jutnak a régi szép emlékek. de sokszor meg az jut eszembe, hogy ha most találkoznék vele, akkor csak azt tudnám mondani neki: "ne érj hozzám, ne gyere a közelembe!!!!"
normális vagyok? nyilván nem... de hát így szép és kevésbé unalmas az élet... :DDD