szóval kiderült, hogy hiányzom neki, és most már kezdem egészen jól kiismerni ezen a téren is...
na, cserébe én kitaláltam, hogy munka után menjünk ki a Kopaszi gátra napozni, meg dumálni, mert az jó. meg egyedül úgyse indulok el soha. ő meg tök ráért.
hát leléptem kicsit előbb melóból, még hazaszaladtam, egy-két dolgot magamhoz vettem, aztán irány a találkahely.
remekül láttuk, hogy mekkora vihar lesz, de nem érdekelte egyikőnket sem. :)
ő hozta a plédet, én a pezsgőt, megültünk kicsit a fűben, iszogattunk, dumálgattunk, aztán meg menekültünk. :) leszakadt az ég, konkrétan, de hát aki akarta, láthatta. :) az ELTE TTK egyik új épületéhez rohantunk fedezékbe, jó fél órát ácsorogtunk ott. cigiztünk, meg röhögcséltünk, meg összebújtunk a pléd alatt. hát... elég romantikus volt... :) olyan bőrigázós, összenézős, összebújós, pillarebegtetős. :) én élveztem. :)
aztán mikor csendesedett az idő (legalábbis azt hittük, hogy csendesedik), akkor elindultunk a ZP felé, de hát itt még tócsakerülgetés, meg szintén elázás. hozzám vettük az irányt, útközben még bementünk boltba, élelemért.
otthon vacsiztunk, zenét hallgattunk, majd korán lefeküdtünk. bár nem aludni, de majdnem. :) korán aludtunk egyébként. ;)
reggel együtt koránkelés, együtt kávézás, együtt cigizés, aztán ő elment dolgozni, én meg 1 óra múlva indultam.
nagyon csinin öltöztem ma fel, szerintem. :) bár már akkora ruhákat hordok, hogy jobb nem tudni. :( muszáj lenne sportolni már tényleg. mert még mindig nem jutottam el oda sajnos. :(
ha viszont ma így marad az idő, és nem lesz kilátásban vihar, akkor tuti, hogy megint kimegyek a Kopaszi gátra, mert kurvajó volt ott tegnap. a fűben mászkálni mezítláb... hmmm... :))) viszek könyvet, plédet, kifekszek, oszt olvasok. :) ez a terv. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése