az internet megjelenése és térhódítása forradalmasította az egész Világot, meg az emberek működését is.
míg az 1900-as évek elején még voltak olyan társasági események, ahol a nők meg tudták magukat mutatni a férfiaknak, akik esetleg potenciális jelöltként szóba kerülhettek párkapcsolat létesítésére. együtt teázás/kávézás, kávéházak, orfeum, bármi, ahol fogadhatták a bókokat, az elismeréseket, ahol kicsit épült az önbizalmuk (már ha volt erre szükség egyáltalán abban az időben).
most meg mi van? az internet. ott mutogathatja mindenki magát, szinte ha akarja, ha nem, de inkább az előbbi. én is ezt használom ki mostanság az önbizalmam építésére.
volt ugyebár a dilemmám, hogy rövid haj, vagy sem, meg szőke vagy vörös, vagy ki tudja milyen most a hajam, de szerencsére nagyon jó visszajelzéseket kapok. mármint a neten is. oda vannak tőlem, meg vissza. :) no, nem mintha bármelyikkel akarnék randizni, de azért jól esik a nyálcsorgatás, amit miattam művelnek a pasik. :) igazából mindig is erre vágytam. mióta az eszemet tudom, én csak azt akartam, hogy a pasikat szopassam. főleg azóta, amióta öntudatomra ébredtem, és rájöttem, hogy a külsőm miatt nem kellek senkinek, a belső tulajdonságaim bármennyire is értékesek. na, ennek pont az ellentétét akartam elérni, hogy végre a külsőm miatt is könyörögjenek nekem pasik. és tessék. sikerült. :)
amikor ez a kép így összeállt bennem, akkor a kanapén ülve visítottam hosszú percekig hangosan, hogy "akkora Istennő vagyok, mint az állat!" :) és tényleg. :) annyira jó ez az érzés, meg az, hogy hiszek is benne, illetve önmagamban. nagyon jó volt innentől kezdve minden, és még most is jó. még tart az állapot. :)
azon gondolkodtam egyébként, hogy lassan már mindenkivel flörtölök. de lépten-nyomon. korra való tekintet nélkül. minden alkalmat kihasználok arra, hogy valamit évődjek, valamiért pillát lehessen rebegtetni, és nagyon élvezem! :) biztos a tavasz, meg a hormonok, meg mittomén mi van velem, de minden férfit úgy vizslatok az utcán, a bkv-n, a boltban, mintha potenciális jelölt lenne. és persze teszem-veszem magam rendesen. :) ma reggel is nézett egy pasi a buszon, de nagyon durván. :) egy idősebb, rasztahajú fickó volt. máskor is utaztunk már együtt, de eddig nem vettem észre, hogy ennyire bámul. de ma reggel nagyon. és én meg olyan hülye vagyok, hogy ezt nem tudom rendesen kezelni. az lett az egészből, hogy elkezdtem vihogni, meg nagyon mosolyogni (ami egyébként nem baj, mert gyönyörű a mosolyom, és egy mosolygós nőnél kívánatosabb nincs is), de mégis úgy éreztem, hogy nem kezeltem jól. jó, mondjuk a fickó nem jött be annyira, hogy odategyem magam, inkább csak maga a tény, hogy bámul, attól kezdtem el nagyon vigyorogni. örültem neki, nah, és ezt nem is rejtettem véka alá. :)
tapasztalom amúgy, hogy megnéznek az emberek. én persze mindig azt hiszem, hogy biztos van az arcomon valami, vagy szar a hajam, vagy ilyenek, de be kell látnom, hogy egyre inkább azért néznek meg, mert jó rám nézni. :) fú, milyen kemény munka van ebben... uhhhh... :)
olyan szinten vagyok most pasihiány terén egyébként, mint huszas éveim elején, amikor még mindig szűz voltam, férfi kéz nem érintett egyszer sem, de már nagyon-nagyon ki voltam ettől borulva, és csak a szexen járt az eszem. na most megint itt tartok. najó, talán ennyire nem gáz a helyzet, de majdnem. :)
tegnap csináltam egy citromos túrótortát mára. nem volt egyszerű. eleve az alapanyagok beszerzése, mert lime pl. nem minden boltban van. ami még kellett volna bele az a kandírozott narancs és citromhéj. na, ilyet még a Corvin CBA-ban se találtam, pedig ott aztán tényleg van minden. mindegy, a lényeg, hogy a kandírozott szarokon kívül minden volt, és este fél8-kor álltam neki csinálni, mert akkor értem haza a bevásárló körútról. ha már be kellett mennem a plázába, akkor már elintéztem az egyéb dolgaimat is. a lényeg, hogy nem olvastam el rendesen a receptet, és a krémbe szükséges zselatint több vízben csináltam, mint kellett volna. annyira hülye vagyok. :( gyanús volt nekem, hogy az nem lesz úgy jó, ahogy én csináltam, de hát gondoltam, hogy a receptet követem. aztán láttam meg, hogy nem egészen. fejvesztve próbáltam helyrehozni a hibát, de majd csak ma este derül ki, hogy sikerült-e, mert ma vágjuk fel Ginával. :) csokireszeléket szórok a tetejére, oszt jóvan. :) melós volt ám, bár annyira nem bonyolult. :)
délután, épp amikor elmormogtam magamban egy "elmész te is a büdös picsába Balu"-t, akkor rámírt. hogy este felmegyek-e hozzá, mármint tegnap. mondtam neki, hogy össze kell raknom a tortát, meg különben is Real meccs lesz, úgyhogy sehova, de ha ő átjön, akkor nekem az is jó. persze nem jött át. mondjuk még azt is betoltam neki, hogy nem voltam 100%-osan elégedett a teljesítményével, amin persze azonnal megsértődött, meg kiakadt. nem volt lehetőségem részletesen kifejteni hogy mi volt a bajom, de azért jeleztem neki, hogy döntse el mit akar. mert lehetek én olyan, hogy rápörgök és leteperem, de azért elvárok némi kölcsönösséget cserébe. persze az tetszik neki, ha rányomul a csaj (annyira félénk basszus, pedig nem volna oka rá). ez remek, nincs vele baj, és el is határoztam, hogy legközelebb úgy fogok felmenni hozzá, hogy már az ajtóban letámadom, megcsinálom, pörgök rajta, aztán meg felöltözök és hazamegyek és ennyi. ha nincs igény a társaságomra, csak a szexre, akkor azt is lehet, 1 óra alatt lezavarjuk, és már ott sem vagyok. akkor nem kell borra költenem, meg nem kell a cuccomat szívni, meg nem kell helyeskedni, feszelegni.
megjegyzem: egy szexkapcsolatba azért megy bele az ember, mert a másikkal jó a szex. vagy legalább a szex jó vele. de ha az sem, akkor minek? így vagyok Baluval is. kap még egy esélyt, hogy kúrópartnerem lehessen amíg nincs más. ha nem teljesít, én megmondom neki kerek-perec, hogy ez gáz. és még az sem érdekel, ha ezzel beletaposok a lelkébe. főleg, hogy ő is taposott már bele az enyémbe.
ah, nem is értem mi történt vele, hiszen régen sokkal szenvedélyesebb, odafigyelőbb volt. de azért az megnyugtató, hogy a testemmel nem volt problémája, hogy egyáltalán akar még engem.
legfeljebb végül ő is megszopja, ahogy el volt tervezve anno. :)
este a meccs volt a fontos, egyértelműen, de nagyon kiborultam a végére. eleve az, hogy még fent kell maradni majdnem egy órát a hosszabbítás, meg a várható tizik miatt. másrészt meg az izgalom. a végén pedig a dráma. :( így kiesni... :(( ohhhh... úgy sajnáltam a balncókat. :( hulla fáradtak voltak, ez látszott, fizikailag és agyban is, nem véletlenül történt, ami történt. és azt se felejtsük el, hogy Neuer kibaszott jó kapus. hát így. sajnálom. de most már aztán hajrá Chelsea!!! nehogymár ezek a majom németek nyerjék a BL-döntőt! :) bár ezzel asszem az is eldőlt, hogy nem nézem a döntőt. pláne, hogy a Normafás buli napján van... szóval annyira már nem vagyok ráizgulva.
a meccs szünetében átkapcsoltam ÉH-re. pont akkor mutatták, hogy Máténak odavitték a kinti bnőjét. azt hittem az anyja bazz. az egész olyan volt, mintha utólag vették volna fel, vagy előre, vagy nem tudom, és mintha forgatókönyv készült volna, meg párbeszédek, és azt olvasták volna fel súgógépről. idegesítő volt az egész, meg béna. nem is tudom minek kellett ez. aztán nem néztem tovább, nem is érdekelt. ma persze a párválasztó az alap, de csak azért, mert már akkora a kavarás, hogy kíváncsi lettem, ki marad, és mit találnak még ki. remélem Csíra marad. utálnám, ha kiesne. :(
megjött az opim, akinek a lelkét ápolni kellett nőügy miatt. teljesen ki van virulva, tettre kész. nem tudom, hogy én segítettem-e neki, vagy magán segített, de jó látni, hogy rendben van. :)
nem maradt más hátra, a hosszú beszámoló után, mint hogy elmondjam, a kedvenc számom még mindig az a David Guetta ft. Nicki Minaj: Turn Me On c. őrület. mostanában nagyon sokat hallgatom, és mindig táncraperdülhetnékem van tőle. :) az a vicces, hogy a csajnak még az akcentusát is bírom, meg a dal szövegét is (zéró a szöveg szinte, de akkor is). és olyan átéléssel tudom tátogni, hogy kész. najó, lehet, hogy ezért is néznek az emberek?... :)