"...35 éves vagyok. mikor jön az a szuperpasi, aki úgy érzi, hogy velem kerek neki a világ?"
hát így. mintha csak én mondtam volna... :) mondjuk, én tudom, hogy mikor jön: nemsokára. :) már itt van valahol a közelben, és hamarosan személyesen is megismerkedünk. de még mindig dolgoznom kell magamon és az életemen, hogy ott legyen az idő a találkozáshoz. nagyon közel járok a megoldáshoz, azt viszont érzem. :) illetve azt érzem, hogy sok probléma már nincs velem. tulajdonképpen mindenem megvan, semmire nincs szükségem, hibátlan az életem. alapvetően azt is mondhatnám, hogy senkire sincs szükségem, mert így van. egyedül vezetem a háztartást, egyedül ki tudok fizetni mindent, egyedül is el tudok menni szórakozni, van, aki segítsen, ha kell, szóval eljutottam arra a pontra, hogy minden tökéletes, minden zsír, és nem hiányzik senki és semmi az életemben. azért az kemény meló volt, hogy ide eljussak, de megvan. :) és most, hogy ezeket végre le is írtam, már nemcsak a fejemben pörgetem, vagy mondom ki hangosan minden nap, biztos, hogy lesz foganatja. :) az Univerzum olvassa a blogomat, ez nem kérdés. :) vagy a Segítők, vagy a Teremtő. mindegy ki, de olvasnak. és szeretnek. és segítenek. és én is szeretem magam. úgy, ahogy vagyok. szeretem a munkámat, a kollégáimat, az életemet, a családomat, a barátaimat. minden rendben van velem. boldog vagyok, és élvezem a nap minden percét. és minden így van jól, ahogy van. mert most így kell lennie. és semmilyen panasz nincs a számon, mert nincs rá okom. jó ideje nincs rá okom, de sokat kellett dolgozni azon is, hogy eddig eljussak. hogy ez tudatosuljon, és a lényegemmé váljon. hogy nincs miért panaszkodnom. sőt, csak hálálkodhatok, és örülhetek, és fürödhetek a boldogságban. és ezt is teszem. :) imádom az életem, és ez nem vetítés, nemcsak önámítás, hanem valójában így gondolom és érzem, mélyen, legbelül. :)
kedden csináltam tojáskrémet, mert volt még egy olívás kenyérkém otthon, ami a legutóbbi disznótorosról maradt, és úgy gondoltam, hogy ha megcsinálom pirítósnak, arra jó lesz a tojáskrém. ez a krém hasonló volt a múltkori görög szendvicskrémhez, csak pont a krémsajt hiányzott belőle. na, a maradékhoz tegnap vettem azt is, majd a kenyérke maradékával betoltam az arcomba. :) nyamiiiiiiiii!! :) szeretek otthon ügyködni, főzőcskézni, alkotni, már ha van hozzá kedvem és időm. ha nincs, akkor szarok bele. de ha van, akkor nagyon jó dolgokat rakok össze az üres hűtőből. a hűtőm most már tényleg üres, van benne 5 tojás, egy fél üveg rosé, 1 kg banán, meg lekvárok, savanyúságok anyutól, amik valahogy nem fogytak még el (meg ahogy elnézem, ezután sem fognak). szerencsére nincs mihez nyúlnom, mármint kaja tekintetében, és az abc-ket is kerülöm messzire, nehogy. ez az egyetlen módja annak, hogy ne zabáljak esténként.
azt vettem észre, hogy minél több tartalékom van pénzügyileg, annál inkább nem költök. faszságra nem akarom elbaszni, csak ami fontos (új szőnyeg, kontaktlencse, fodrász), más meg nem kell. és még így sem sóherkedek, megvan mindenem, és ha megkívánok valamit, akkor azt is megveszem ésszerű keretek között, de nem szórom a pénzt, hanem számolgatom, hogy mennyit gyűjtöttem már össze. vannak persze tervek arra, hogy mi lesz az összerakott pénzzel, de még nincs meg a végleges cél, úgyhogy addig inkább még csak gyűjtögetek. :)
jut eszembe, a biciklistáknak mikor szól már valaki végre, hogy rájuk is ugyanazok a KRESZ szabályok vonatkoznak, mint a többi halandóra (legyen az autós, gyalogos)? csak mert egyre többször tapasztalom, hogy a biciklisek szarnak bele a piros lámpába, mert ő bicajos, majd ő még átfér, de bazmeg én meg gyalogos vagyok, lelépek a járdáról és a bicajt a nyakára hajtogatom, ha netán összeütközünk. bazmeg, a piros, az neki is piros, nemcsak az autóknak. illetve nekem is piros a piros, és akkor a bicajos joggal anyázik, ha mégis elélépek. de nem lépek. szóval bazmeg, éljen a biciklizés, de ésszel már, az iskoláját neki!!! :S
bibiiiiiii, én már tudom, hogy ki fog ma kiesni az ÉH-ból!!! :) az egyik kollégám leszedte a mai adást, mert már fent volt a neten, és hát így. ha valakit érdekel, írjon a mailemre, és majd megmondom jól. :)
tegnap szolizni akartam, aztán mégsem tettem. de ma biztosan bepótolom! :)
mára beszéltünk meg Hétfőivel egy találkozót, illetve még feltételesen, de én mára készülök lélekben. remélem, sikerül összehozni. :) RvP in da house! :)
a Lovagomról meg újabb érdekes dolgok derülnek ki, és én úgy érzem, nem nagyon szeret nálunk dolgozni (mondjuk nem is az ő színvonala igazából ez az egész), tulajdonképpen szarik az egészbe, de azért csinálja. ez annyiból gáz, hogy a főnöke vagyok, és hát bántja a szemem a dolog, amúgy meg tök megértem. nem erre hivatott, csak valahogy itt kötött ki (mint sok más ember, aki szintén zenész). de azon is gondolkodtam, hogy ha netán behálóznám, vagy lenne valami, azt én úgysem tudnám normálisan kezelni bent, mert egyszerűen képtelen vagyok rá. így jobb, ha nem is bolygatom a dolgot. amíg itt dolgozunk mindketten, addig biztosan nem. najó, ha netán ő kezeledne, egyértelműen, akkor elgondolkodnék rajta, de én nem fogom forszírozni. tudom, hogy képtelen lennék kezelni a szitut, és akkor meg minek? csak szenvednék...
és TG-től kérdezem, hogy Mascherano (még egy ilyen cigóképű kis mitugrászt bazmeeeeg!! :D) nevét tényleg Maszcseránónak kell ejteni? mert tegnap Haraszti Ádám kiidegelt ezzel teljesen a meccs alatt. már amennyit néztem belőle, mert az ÉH azért fontosabb, és a lényeg úgyis az, hogy a Barca kikapott (bocs Csírabá'). :D kár, hogy a Camp Nouban úgyis kiporolják Di Matteo csapatát, Torres csak úgy nyekken majd, oszt annyi. :( juhuuuuu, szombaton El Classico, megvan az esti program! juppiiiiiiii!!! :)))