amúgy elszámoltam magam, nem 2,5 kg, hanem 3,5 kg eddig az eredmény. mármint mínuszban. :) megmondom a frankót, a szűkítés reggelén 92,5 kg-ot nyomtam, tegnap reggel meg 89-et. szóval már 8-assal kezdődök, és ez most nekem nagyon jó hír. :)
jól is érzem magam, bár a tegnapi rántotta mintha megülte volna a gyomrom, vagy nem tudom. reggel hányingerem volt, meg émelyegtem. nem is kívánok most semmit a vízen kívül.
addig kattogtam az este Zén, hogy már majdnem írtam neki levelet. de aztán mégsem. ma reggel már arra gondoltam, hogy mi a francnak írnék neki? csak kezdődne előlről az egész, ráadásul már tényleg nem állhatok meg a tükör előtt, ha megint az elhatározásom ellenére cselekszem. érdekes, hogy szívügyekben nem tudok olyan elszánt lenni, mint a diéta ügyében. legalább is most. valamennyire mégiscsak hiányzik, és érdekel(ne), hogy mi van vele. kicsit aggaszt az, hogy elkallódik. nem tudom, hogy ő gondol-e rám, bár amilyen erős kapcsolat van/volt közöttünk, akár éreznem is kellene. vagy legalább neki kellene éreznie, hogy én gondolok rá.
amúgy meg, bár nincs sok barátnőm, konkrétan most már egy sem, akit igazán barátnőmnek mondhatnék, és nyilván én vagyok a hibás, de azért vannak, akik érdekes módon intézik az életüket, és érdekesen kezelnek engem. mintha csak akkor lenne rám szükség, ha bajuk van. ha minden oké, akkor menjek anyámba. én ilyen barátnőt nem kérek, köszönöm. amúgy is gáz az egész, mert mindegyik vidéken, és nem kirobbantható onnan, vagy nem olyan bulira, ami mindkettőnknek jó. bár én képes lennék alkalmazkodni, de ha nincs igény a búrámra, akkor meg minek. szóval le is szarom én ezt. feljárkál Pestre, de szarik rám. hát akkor én is őrá. és flegma leszek, és nem érdekel. és majd elmúlik az eddigi jófejségem, és segítőkészségem egycsapásra. aztán majd lehet gondolkodni, hogy hol rontottuk el megint. ilyen áron nekem nem kell barátnő.
így persze nincs kivel kimozdulnom, nem véletlen, hogy a meccseket nézem állandóan, vagy csak punnyadok otthon.
de hát ez van. vagy vidéki, vagy még vidékibb, vagy kisgyerekes, vagy a pasija láncon tartja, vagy bárakármi. egy szingli barátnő sincs, a közelemben, aki legalább nem úgy néz ki, mint egy playmate, mert hiába a barátság, nem érzem jól magam egy nálam mérföldekkel jobb csaj társaságában. nincs még annyi önbizalmam, illetve nem szeretek úgy bulizni. irigy vagyok, az is lehet, nem tudom. de utálom azt, hogy nem engem bámulnak meg, hanem a másikat. vagy egyikőnket se, vagy mindkettőnket. úgy fair. nekem elegem volt már abból, hogy valaki csak azért barátkozzon velem, mert mellettem szépnek látszik. hát a lófaszt. nem akarom. irigy szardarab vagyok, belátom. de engem annyiszor aláztak már meg, engem annyiszor közösítettek már ki a kövérségem miatt, hogy nem akarom még egyszer átélni azt, felnőtt fejjel pláne, hogy én csak petrezselymet árulok, aki velem van, az után meg két kézzel kapkodnak. úgyhogy barátnők off. fiúbarátok off. (76-os szakított Gabikával!! jujujjjj! nem is tudtam!!! a hétvégén esett le a tantusz. :D) marad az egyedüllét, egyedülbulizás esetlegesen.
ettől azért annyira nem vagyok most befordulva, inkább csak tényközlés. majd biztos lesznek más barátaim, barátnőim. akik nem vesznek hülyére, nem használnak ki, és az értékrendünk is egyezik.