volt egy levélváltás

közöttem és Zé közt tegnap. 

íme:

Marion április 21., 15:57

Kiírlak magamból, meggyógyulok.
Állok melletted, mint máskor más mellett nem, és annyira szeretnélek szeretni, nem is tudod, nem is tudom, érzem,
érzem. 
Most úgy teszel, mintha, aztán mégsem, és én nem nézek Rád, közömbös leszek, mostantól az akarok lenni és nem akarok a szádhoz érni, mint régen, mint tegnap. 
Mint egy perce még. 
Megérint, hogy itt vagy és úgy teszek, mintha másvalaki volnál és én se én, hanem az a másik lennék, aki nincs itt, akit nem érdekelsz.
Már nem akarom megsimogatni a fejed, nyugtatón és forrón és kinevethetően és banálisan. 
Nem akarom a szemedet nézni, amíg könnybe lábadok, nem akarlak megcsókolni és nem akarom, hogy megcsókolj.
De mosolygok is Rád, és nem kerüllek el, szóba elegyedünk, beszéljük ostobán a semmit.
Hétköznapi leszek Veled.
Nem vagyunk ünnep többé, kár, hogy egyetlen percre se voltunk.
Nehéz a szívem, de majd ha akarom, nem fáj.
Nevetek magamon, új-kamaszként: mindegy, ugye, mindegy? 
Gondolsz - e bármire, ha látsz, ha látlak, mit gondolsz? 
Jó így?
Így jó most?
Már nem akarlak meghódítani, álmomban látott kép vagy, és én nem kereslek ébren, majd ha tudlak, nem kereslek.
Nem kívánlak és nem akarok a testedhez érni, mohó markolással és cirógatással.
Tévedés, hogy megszerettelek, nem megszerezni, nem birtokolni akarlak, nem, nem, inkább a semmi.
A halálos közömbösség.
A csend, mint sikoly. 
Így akartad, akarjuk akkor így.
Meggyógyulok.
Kiírlak.
Magamból.

Csak rám ne nézz.

Zé április 22., 8:02

Azt hiszem felfogtam amit írtál.És valóban jobb lesz így.Sajnálom ha olyan dolgot ígértem,mondtam volna ami nincs.De tudjuk,nem egymást keressük.

*********************************************************

parádés. csak tudnám, hogy akkor ki a faszt keres, ha nem engem. mindegy, ezen már nem rágom magam, mert minek? semmi értelme.  

na, hát ennek is vége van. jobb ez így persze, de még sokáig fog fájni, ráadásul rettenetesen. hiányozni fog, és szenvedni fogok, de elhatároztam, hogy megint előveszem a kis naptáramat, és pipálgatni fogok. én nem keresem soha többé, ha rajtam múlik. én nem kezdeményezek vele semmiféle kommunikációt. részemről befejeztem.

ezzel együtt megérett bennem nagyon erősen a gondolat, hogy elköltözöm. el innen ebből a lakásból, ahová sok emlék, túl sok emlék köt. és a legtöbbje nem kellemes. mert hát miért lenne az? senki sincs már az életemben, aki ahhoz a lakáshoz kötne. szóval nem érdemes maradni.

ráadásul nagy nekem ez a lakás, teljesen felesleges. úgyhogy el onnan. kell a változás. a gyökeres változás.

Budára költözöm, kisebb lakásba, nagy terasszal, zöldövezetbe. remélem, hamarosan sikerül. :)

kellenek az új impulzusok, kell egy ilyen nagy fordulat az életembe, különben megragadok ebben a mocsárban, amiben vagyok.

a másik fontos elhatározás, hogy megkeresztelkedem Sípos Ete Álmos Nagytiszteletű Úrnál, a Nagyvárad téri református közösségben. és utána persze konfirmálni is szeretnék. nem mondom, hogy minden vasárnap ott leszek az istentiszteleten, de ha csak lehetőségem lesz rá, menni fogok. 

a harmadik fontos elhatározás, hogy leállok a társkeresésről, nem erőltetek semmit, csak élem az életem, intézem az ügyeim, dolgozom, járok szórakozni, ha éppen van rá lehetőség, ha nincs, akkor nem nyavalygok. és jönni fog a szerelem, akivel egymást keressük, ez biztos.

pozitívan kell hozzáállni a kérdéshez, ez a titka. :)

különben is, Csodafenék azt írta a facebookos képeimet látva: "te meg jó csaj vagy, mi a faszt görcsölsz.... :)" ez egy huszonpáréves lánytól igazán klassz bók. :))) 

boldog csütörtököt. :) ma este Mappa? valaki? :)