kaptam egy laza

lelkifröccsöt tegnap reggel a munkahelyemen. hozzáteszem: jogosan. ugyanis a munkám egyik részébe eléggé beleszartam ősszel, meg azóta is, és hát lett is belőle gebasz, szóval álltam a szőnyeg szélén rendesen. azért sincs lehetőségem napközben írni, mert hát most dolgozom aranyosan. :))) hogy meddig tart ez, azt nem tudom, de most muszáj. :)) féltem a seggem. :))

kedden egyébként munka után a Tesómmal vásárolni mentem. jól felmérgeltem magam a bálna testemen, úgyhogy ruhát nem is vettem szinte semmit, inkább csak egy lépcsőzőt, hogy faragjak a seggemből, meg a virgácsaimból, mert ez már nem állapot, ami van.

úgy volt, hogy este még beszélünk Zével, mert napközben volt némi smsváltás, de aztán olyan későn értem haza, hogy mondtam neki, inkább pihenjen és tegyük át szerdára.

tegnap ugyebár melózás, aztán usgyi haza, nyomattam a steppert ezerrel. :) szakadt rólam a víz pillanatok alatt, ez jó jel, nem? :)) a hozzáértők adjanak tanácsot. :)

7 után jött át Zé. na, most pont olyan voltam vele, amilyen régebben. nem olyan, mint hétfő este. már az ajtóban átöleltem, csókolóztunk. aztán még dumálgattunk, felbaszta magát valami telefonhíváson, egy cigivel tudott lenyugodni. de jó volt. :) ja, persze nem beszéltünk semmiről. :) de nem is erőltettem. nem is lettem volna rá képes.

10 körül aludni mentünk. ott aludt nálam. az ágyban először csak felmelengetett, aztán addig zsizsgett, hogy szex lett belőle. éreztem, hogy nagyon kíván. én is teljesen be voltam pörögve, akár még jó is lehetett volna az egész, ha nem villan át az agyamon, hogy most engem kíván, vagy a szexet, mert az ugyebár nem mindegy. meg hogy vajon kit képzel a helyembe, mikor szexelünk, mert hogy biztosan nem az én testemre gerjed, az tuti. meg az is eszembe jutott, hogy mennyire nem vonzódik hozzám testileg, vagyis hát nincs megőrülve értem, vagy hát nem is mond semmi ilyesmit, meg nem is érezteti. szóval ezen elkezdtem kattogni, úgyhogy már csak színlelni tudtam, bár a végére egészen jól megdöngetett, és tényleg jó volt, de hát nem az igazi. de nem is törődök ezzel. 

máskor is fogok vele szexelni, ha úgy alakul, mert ő legalább nem pótluknak tart, valaki mellett. hanem neki én vagyok az egyetlen luk az életében. persze, kihasználás szaga van a dolognak, de amíg nekem is jó, addig miért ne? ha orgazmust akarok, akkor foglalkozok magammal, ahogy eddig is. :)))

ma reggel már tök korán felébredtem, végül fél6-kor keltünk fel. együtt kávéztunk, cigiztünk. aztán Zé elment dolgozni, én meg reggeliztem, kaját csináltam otthon, meg még punnyadtam. írtam neki délelőtt sms-t, hogy mennyire jó vele, és hogy pont elég ennyi, nem is kell több, mert én így nagyon jól érzem most magam vele.

erre válaszolt, hogy ő is jól érezte magát, de szerinte félő, hogy ez majd egyszer nekem kevés lesz...

én meg azt feleltem, hogy ne féljen ettől, csak legyen és kész. 

a magyarázatom erre pedig az, amit neki nem mondtam, de hát alapvetően ez a megállapodásunk, hogy amíg nem találom meg az utódját, azt a férfit, aki majd übereli, és elvarázsol és mittomén, addig jó vele az, ami van. ha meg jön az Igazi, akkor úgyis hanyagolni fogom. mert már érzem egyrészt, hogy nem Zét keresem, másrészt meg egyre inkább leválok róla érzelmileg. szóval nem vagyok belepusztulva. szerelmes meg egyáltalán nem vagyok. bírom, meg jófej, meg minden, de ennyi és nem több.

és bár tegnap sokat rágódtam rajta, hogy úgy és arról beszéljek vele, amit Csoda ajánlott (át is olvasgattam még Zé érkezése előtt a sorait), mégis úgy döntöttem, hogy kár a gőzért. hogy nem akarom. erőszakkal úgysem lehet valakit rábírni arra, hogy vállalja a kapcsolatunkat. hogy belevesse magát, mert akkor az úgysem lesz olyan, vagy hát nem is fogja akarni soha. mert fél a csalódástól. akkor féljen. nem én fogom ezt belőle kinevelni. ha ettől parázik, úgyis mindig a csalódást vonzza majd be. de ezt nem lehet neki elmagyarázni. és én már meg sem próbálom.

azért majd kíváncsi leszek rá, hogy ha nekem lesz valakim, ha az Igazi beköszön, és Zét majd hanyagolom, vagy már nem leszek olyan vele, mint eddig, hanem mondjuk olyan, mint hétfő este voltam. vagy hetekig nem is találkozunk, nem beszélünk, azt hogy fogja viselni... de ez az ő döntése, szóval viselje a következményeket.

ma munka után fodrász, utána meg 76-ossal találkozom. még nem tudom hogy milyen formában, nála, vagy nálam, de talán egyezkedünk időben. :) jó lenne, ha értem jönne a fodrászhoz, hogy még csak véletlenül se ázzak el. :))

holnap újra házibuli. :)) jön 42-es is. :))) ő az, aki olyasmi, mint amilyet a látó előrevetített. már tud rólam, meg a buliról (azt mondta, hogy jön), meg arról, hogy minket össze akarnak hozni a kedves közös ismerősök. szerintem full ciki lesz az egész, biztos zavarban leszek, meg hát mégiscsak az én lakásomban találkozunk először (pedig ezt pont nem akartam), de hát állítólag laza a srác... hát majd meglátjuk. végre láttam róla fotókat... nem mondom, hogy első látásra szerelem, de van benne valami... úgyis élőben dől el minden. :) úgyis ha meglát, hogy mekkora dagadék vagyok, simán elmenekül, szóval nem fűzök nagy reményeket hozzá, az a biztos, legalább nem érhet csalódás. :)))

á, nem. fő az optimizmus. :) jóképű lesz, jófej, és tetszem majd neki, és egymásba szeretünk és Ő lesz AZ. ennyi. :)))