nem értem a

pasikat. soha nem is fogom megérteni őket. talán nem is akarom megérteni őket.

csak, hogy rögtön a tárgyra térjek, Zé nem jelentkezett az utolsó levele óta. én arra még válaszoltam zsigerből péntek reggel, aztán délben még annyit írtam neki, hogy legalább egyszer, utoljára, beszéljünk normálisan egymással, őszintén. nem tudom, hogy olvasta-e, szerintem nem, de nem is adott életjelet azóta. szerda reggel óta nem láttam.

most az előbb írtam neki 4 oldalnyi levelet arról, hogy milyen langyos kapcsolat a miénk, hogy maximum barátság ez, tényleg, mert én nem kapom meg tőle azt, amire vágyom, és ez a SZENVEDÉLY, így, csupa nagybetűvel. ez az egyetlen dolog ami hiányzik a kapcsolatunkból, ami miatt nem lehet ez párkapcsolat, csak barátság. hogy miért nincs szenvedély? hát mert nem tetszem neki, meg nem hagyott elég időt nekünk. de nyilván azért nem hagyott elég időt, mert nem tetszem neki, meg mert a lelke agyon van sebezve, és fél a csalódástól. na, szóval ezeket fejtegettem neki, és leírtam, hogy én innentől kezdve semmiféle gyengédséget nem fogok nála kezdeményezni, se csókot, se ölelést, se szexet, de még találkozást sem. ha ő akar látni, keressen, aztán majd eldöntöm, hogy én akarom-e őt látni. hogy éppen jó-e az nekem, ha találkozunk. ugyanez a szex témája is, mivel kurvára elegem van a folytonos visszautasításból, így én soha többet nem próbálkozom. mert így is elég megalázó helyzetben vagyok, tán nem fokoznám már tovább. ha ő közeledni óhajt, és én úgy ítélem meg, hogy nekem szükségem van erre, akkor viszonzom. de azt elfelejtheti, hogy majd én nyomulok rá. ezt én befejeztem. többet nem csinálok hülyét magamból.

nincs egyébként Zével semmi baj, nagyon jó ember, és a szenvedély is megvan benne, csak nem irántam. most leginkább szerintem senki iránt nincs, vagy maximum a régi nőjére tud még szenvedéllyel gondolni. egészen más dolgok kötik le. mondjuk nekem ez fura, mert annak idején nem győzte mondogatni, hogy napi 4-5 menetre képes, hát ebből aztán nekem semmit se mutatott. de persze ez bonyolultabb, vagyis inkább egyszerű: nem kíván, hát nem szexel velem. ennyi az egész.

na, szóval megírtam ezt neki, aztán vagy reagál, vagy nem, pont nem izgatom már magam.

a pénteki buli jó volt, Barbival többet kellene találkoznunk, és leginkább többet kellene beszélnünk. belenyúltunk megint mindketten a depivödörbe rendesen. ott csücsülünk az alján, kuporgunk riadtan, hogy wtf. a buli azért leápolta kicsit a lelkecskéjét, örültem, hogy sikere van, de sajnos mindketten tudjuk, hogy ezek múló állapotok, csak az alkoholnak volt betudható, illetve hogy a nyomulókat úgy egyébként bottal se piszkálnánk meg. de szórakozni, bút feledtetni jó volt, ideig óráig. szóval még a buli előtt őszintére pezsgőztük magunkat, én legalább is mindenképpen, és kibukott belőlem a szar. hogy már megint a külsőségek. vagy ha nem az a hiba, akkor meg annyira bonyolult lélek az illető pasi, vagy annyira egyszerű, vagy annyira zárt, hogy nem tudunk vele mit kezdeni. kevesek vagyunk páncéltöréshez. de ha nem ez, vagy nemcsak ez, akkor meg a külsőségek.

valaki kommentelt ide, hogy mi nők okozunk komplexusokat a pasiknak. hát könyörgöm. akkor ők mit okoznak nekünk??? ha van egy nőn 5 kg súlyfelesleg, jobb, ha elkezdi vagdosni az ereit, mert bizony senkinek nem fog majd kelleni. ha meg 15 kg plusz van, akkor meg ki se tegye a lábát az utcára, mert úgyis csak megvető pillantásokat kap. most akkor ki okoz komplexusokat és kinek??? én eddig minden pasit csodáltam, tiszteltem, minden hibájával együtt elfogadtam, és akkor nekik van komplexusuk??? én meg csak kaptam a szart a nyakamba, hogy "jó fej vagy, meg minden, de bocs, túl kövér vagy..." hát akkor miről beszélünk???

undorító egy világ ez, én mondom. szeretnék valahol nagyon távol új életet kezdeni. egy teljesen újat. nagyon elegem van már ebből az egészből.

pótluknak persze jók vagyunk, meg egyéjszakás kalandnak, meg egopolirozónak. na, leginkább annak. hogy a komplexusos pasik kicsit jobban érezzék magukat, hogy befűznek egy telt nőt, aki majd aztán pillarebegtetve elnyöszörgi, hogy "fú, te milyen jó pasi vagy, és hú, meg haaaaaa... és mennyire meg vagyok tisztelve, hogy te szóba állsz velem... meg el se hiszem... fúúú..." aztán ez kipipálva, és már lép is tovább. a nőnek  meg fogalma sincs arról, hogy mi történik. hogy már megint miben hibázott. mert kap valami hülye sms-t, valami gyenge magyarázatot, de az őszintét egyik pasi sem képes megmondani. EGYIK SEM!! de arra sem képesek, hogy túllépjenek bizonyos dolgokon. hogy vagy elvetemülten a kövér nőket bírják (ez az egyik véglet), vagy csak fogpiszkálót hajlandóak szopogatni. egyszerűen nincs középút. vagy ha van, azok már régen foglaltak, mert megtalálták a párjukat. nekünk, 30-as, szingli, pláne fővárosi, telt nőknek nincs terepünk. egyszerűen elfogytak azok a pasik, akik ránk gerjednek. a többi a 90-60-90-et kergeti, meg a buta libákat. vagy annyira megszállott, hogy az igazi ízléséhez még én is fogpiszkáló vagyok, és azért nem kellek. 

pénteken egyébként mocskosmód lerészegedtem és kiütöttem magam. hálistennek tudtam koordinálni a dolgokat, hálistennek nem ájultam el, bár volt, hogy a határán álltam. de vigyáztam magamra, meg Barbi is vigyázott rám, és azért ez nem mindegy. :)

hajnali negyed 4-kor feküdtem le, de már 10-kor fel is keltem. úgy látszik 6 óránál többet képtelen vagyok még hétvégén is aludni. pedig alapvetően fáradt voltam. mindegy, felkeltem, lementem a boltba, a legközelebbibe, aztán beültem a tévé elé és megnéztem 6 meccset. vagy teljes egészében, vagy párhuzamosan, vagy bárakármi, de letoltam őket. néha azt gondolom, nem vagyok normális, sokszor meg inkább azt: életem végéig tudnám ezt csinálni.

este mentem volna a Dürer kertbe, de se a helyhez, se a koncerthez, se Andihoz nem volt kedvem, így nagy sunnyogva lemondtam az egészet. mondjuk tény, hogy szarul voltam, hajnalban ébredtem arra, hogy hányingerem van és majdnem ki is jött minden, de aztán mégsem. szóval kóvályogtam rendesen egész nap, meg punnyadtam, igaz, a meccseket is nehezen hagytam volna ott. :)

este 11 után végre beindult a pornócsatorna, amire már igen régóta vágytam. valahogy a héten se időm, se energiám, se alkalmam nem volt arra, hogy pornót nézzek. na, most adtam neki. :) 20 percen belül kétszer volt jó, ami egészen jó arány. nagyon szükségem volt már rá. ópersze, hiányzik a csók, az ölelés is, de minden áron nem kell. a kielégülést meg egyelőre Zétől nem fogom tudni megkapni. mástól meg most nincs igényem rá. 76-ost például azóta sem hívtam. pedig terveztem. de nem érdekel. egyszerűen nem mozgat meg. és ahogy rám van kattanva, az meg zavarbaejtő. lehet, hogy jót tenne a lelkemnek, ha szexelnénk, de az is lehet, hogy nem. én most nem vágyom rá. és a Kosra sem. bár ő el van tűnve 1 hete, ha jól tudom, Isztanbulban van. majd jön az élménybeszámolóval, amit megintcsak leszarok.

ma is 10-kor keltem kb., de most többet aludtam. fasza dolog egész hétvégén, ráadásul ilyen szép, napos hétvégén a 4 fal között küppedni. mentem volna én világgá, de hát nincs kivel. az is igaz persze, hogy egyedül is jó lenni. a 4 fal között is jó lenni. de hát persze jobb lenne valakivel csavarogni... vagy legalább lenne egy kibaszott teraszom, hogy ne a füstös lakásban üljek egész nap, hanem oxigén is jusson a szervezetembe, de nincs teraszom, és egyelőre nyilván nem is lesz, mert a költözésből persze nem lesz semmi. nincs erre pénzem, úgyhogy maradjak csak a seggemen és kész. pedig hogy gyűlölök már itt lakni. a lakás minden szegletét utálom. és ezért is nincs kedvem takarítani sem. mert minek? 

este eredményvárás a Vörösmarty téren... kellene menni... a Tesómnak azt mondtam megyek, de már persze nincs kedvem. van egy üveg pezsgő a hűtőben, leginkább megiszom egyedül, oszt jónapot. holnap reggel úgyis kezdődik (folytatódik) a robot. nem árt némileg pihentnek lenni.