péntek, október 22, 2010

a tegnapi kocsmajárat

is megvolt Zsóval. kipipáltuk. :) 2-2 forraltbor után eredtünk haza. én Zalán futását übereltem, mert 7 előtt pár perccel indultunk el az Astoriáról, a meccs meg 7-kor kezdődött. végül az első 10 percről maradtam csak le, de azzal együtt meg semmiről, mert minden lényeges dolog a 10. perc után történt.
nem értekeznék itt arról újra, hogy milyen volt a meccs, ha valakit érdekel, akkor olvassa el a focis blogomon, amit tegnap kezdtem el. :)

néztem még este egy dokumentumfilmet az HBO-n, a bipoláris gyerekekről... hát nem egyszerű. alapvetően az ember elutasítja a gyerekek ilyen fokú gyógyszerezését, de megértem a szüleiket. én is ezt tenném. rémes lehet egy-egy dühroham, vagy depressziós szakasz, vagy az, hogy egy 11 éves gyerek a saját öngyilkosságát tervezgeti, és úgy beszél róla, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne. valami félelmetes. 
visszaemlékeztem én is a gyerekkoromra... háttt... nyilván nem voltam bipoláris, meg talán most sem vagyok az, de ilyen dühroham, vagy hisztiroham, illetve a halállal való ilyen mértékű foglalkozás rám is jellemző volt. 10-12 éves koromban én is ki akartam nyitni a gázcsapot. nem egyszer. meg én is fordultam be napokra, hetekre. meg néha én is törtem-zúztam. kinőttem volna? vagy ez tényleg nem az volt, csak elkényeztettek? vagy még most is ilyen vagyok, csak csitultak a dolgok, felnőtt fejjel megtanultam kezelni ezeket a helyzeteket? nem tudom. mindenesetre elgondolkodtató.
volt egy anya, akinek mindhárom fia bipoláris. szülte sorban a gyerkeket, hogy majd a következő már nem lesz beteg, de az lett. aztán kiderült, az apa családjában volt már hasonló probléma, valószínűleg az ő génjeiből öröklődött a dolog. nem is tudom, hogy lehet ezt szülőként feldolgozni. hogy ő okozza a gyerekei betegségét. ráadásul ennek a betegségnek a lefolyása nagy valószínűséggel öngyilkossággal, szenvedélybetegséggel, függőséggel végződik. melyik szülő szeretné így látni a saját gyermekét? nyilván egy élhető életet szeretne neki biztosítani. persze, hogy gyógyszerezi, és rimánkodik az orvostudományhoz, hogy találjanak ki valami olyan gyógyszerkombót, ami hatásos. 

ma munka után húzunk haza a szüleimhez, ott töltjük a hétvégét. holnap lesz a 45. házassági évfordulójuk. a 45. azért az durva. :)

jut eszembe, mi ez a népnevelés a Combinón, hogy bemondanak október 23-ával kapcsolatban néhány történelmi mozzanatot? ezt most minek? 1 mondat, de kit érdekel ez? teljesen véletlenül hallottam (kivételesen éppen nem hallgattam zenét utazás közben), de nem értettem. ettől még senki nem fog máshogy viszonyulni ehhez az ünnephez. meg én inkább azt mondatnám be, hogy 2006. október 23-án mi történt. nem azt, hogy '56-ban mi volt. hamár...