szerda, április 29, 2009

rém unalmas volt

a tegnap esti meccs. még Hajdú B. is ásítozott. hát akkor én???
megfőztem életem legrosszabb chilis babját. azt hittem, van még olyan fűszerkeverék otthon, amit szoktam használni, így nem vettem. de hát nem volt. benéztem. úgyhogy mást kellett kitalálnom. ráadásul faszán el is sóztam. pedig kurvára nem vagyok szerelmes. rettenetesen nem. annyira távol állok tőle, hogy soha ennyire távol még nem voltam...
este küldött smst a legújabb ígéretes jelentkező. az a durva, hogy tök egyformának tűnünk... ráadásul szintén oroszlán... igaz, 6 évvel fiatalabb. nade mégse tízzel. szóval ő Borász. vagymi. a lényeg, hogy ilyesmiből írta a szakdogáját. és sörözik, és cigizik, és bulizik, és meccset néz (Juve drukker), és szereti a komoly- és könnyűzenét egyaránt. és a borokat persze. és Wass Albertet olvas. és nagyon-nagyon vékony. ami pont az esetem. :) és gyerekkorában tanult zongorázni. és igazi oroszlánhoz méltón, már az első végigmsnezett nap után elkérte a számomat. nem várt vele hetekig. ja, és szakács végzettsége is van. tiszta főnyeremény. :)
a Bőgős persze eszembe jut. hazudnék, ha tagadnám. éjjel is álmodtam valami rosszat vele, felébredtem, és ki is mondtam hangosan: "méghogy túl vagyok a Bőgősön... méghogy lezártam... lófaszt..." aztán visszaaludtam.
munkából hazafelé viszont, ahogy zenét hallgattam, inkább ez a friss élmény, ez a Borász fiú járt a fejemben. muszáj terelni a gondolataimat, különben végem... amúgy meg, úgyis a személyes találkozó fog dönteni, minden esetben. de legalább már most valami pozitív érzésem van.
ja, a Kos nem ért rá tegnap. illetve belebeszéltem a fejébe, hogy a ZH-ra tanuljon inkább, mint Gödörbe menjünk, és ezt úgy tálaltam, mintha ő találta volna ki, sőt, még ő érezte rosszul magát, hogy le kell mondania az estét. én meg úgy örültem, mint az állat. :)
istenem... a család ha most látna... almát eszek éppen... ez minden szökőévben egyszer esik meg velem általában. illetve az utóbbi 30 évben. most viszont muszáj vitamint és gyümölcsöt tolnom az arcomba, mert már nem állapot a hízásom. szóval ezért eszek almát. és a szüleim biztos örülnének, ha látnák. :)
a legnagyobb szerelemem egyébként továbbra is a macskám. teljesen össze vagyunk nőve. imádom a mocskos pofáját. :) neki dünnyögöm el napjában százszor: "szeretlek". és tudom, hogy ez kölcsönös. és ettől jó. és tiszta. és boldog. és felhőtlen. mármint a kapcsolatunk. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése