nem egyszerű

hétvégén vagyok túl.
a pénteki kifakadásom egész nap túrázódott bennem. egyedül TG tudott valamelyest jobb kedvre deríteni. a drága... aki vette a fáradságot és felhívott, hogy mi a fet. hát így van ez. persze, simán elbőgtem magam, miután letettük a telefont... na, mindegy is. elmúlt a péntek, túléltem, bár folyamatos bőgési hullámok jöttek rám. gyalog mentem a Nyugatiba, végig az avart rugdostam az Andrássy úton, meg dohányoztam, mintha az jó lenne. Tesómmal hazamentünk, anyuékkal jó volt a hétvége, persze engem egy dolog baszott csak végig, hogy mi van Jazzbőgőssel. már eltemettem, gyártottam a szokásos elméleteimet, hogy mit rontottam el, stb.
aztán szombat délután rádobtam egy "Hiányzol Cápasrác..." sms-t. nem bírtam tovább. meg tényleg hiányzott. bántott, hogy esetleg megbántottam őt, pedig nem akartam, illetve valamilyen szinten akartam, mert szurkapiszka kedvem volt, de nem érdemelte meg. Tesómmal átrágtam ezt az egészet vasárnap, hazafelé, és igaza van abban, hogy az előző pasiktól elszenvedett sérelmeket vetítem rá, látom bele, pedig ez tök hibás dolog. ő egy másik ember, nem az egyik az előző 30-ból, neki meg kell adni az esélyt, hogy kibontakozzon, hogy alakuljon, hogy egyáltalán történjen valami. szóval nem szabad általánosítanom, és azt mantráznom, hogy "ez már megint olyan, mint...". nem olyan. ő egy másik ember. teljesen tiszta lappal kezdett nálam. és így is kell kezelnem.
na, a lényeg, hogy sms-ekre válasz nem jött. vasárnap hazafelé a vonaton már teljesen eltemettem. aztán este Banyával beszéltem msn-en és gondoltam egyet, küldtem rá még egy utolsó sms-t: "Szia! Ha van kedved egy csupa takony, hulla fáradt csajjal együttaludni a fellépésed után, akkor ne habozz, én nagyon örülnék Neked. Csókollak. Gizi ;)" no, hát éppen a legjobbkor küldtem el, mert kb. negyed óra múlva végzett és megcsörgetett (nincs pénz megint a telefonján, azért nem válaszolt semmire), és visszahívtam, és mondta, hogy vele van az Asszony, meg ő is meg van fázva, de hogy izé... végülis feljönne... mondtam neki, hogy én is taknyos vagyok, de kaphat mézes teát, meg neocitránt, meg hát döglődhetünk együtt... végül a neocitrán győzte meg... :)
na, úgyhogy 9-re meg is érkezett, én még lázas pakolászásban voltam. hozta az Asszonyt is. az volt a terve, hogy majd énekelek, ő meg kísér, de aztán eltévéztük, elteáztuk, elpunnyadtuk az időt. elhussantunk tusolni, majd alvásidő. aha... alvásidő... hogy ennek betegen még több energiája van mint egyébként... ahhh... most nagyon-nagyon jó volt a szex!!! kezdem tudni irányítani... vagy kezd ráérezni, hogy mit akarok... vagy nem is tudom... mindegy. jó volt. közben vihogás, dumálás... szóval jó hangulatban telt az a kb. 1 azaz egy óra... :) utána fejenként másfél cigi, majd tényleg alvás. :)
én persze nem igazán tudtam aludni. pedig nem fújtam az orrom, meg nem köhögtem, csak egyszerűen spontán forgolódtam, vakaróztam, szenvedtem. néha megsimogattam a lázas homlokát...
reggel persze alig bírtam felkelni. már úgy volt, hogy be sem jövök dolgozni. rámjött a tüsszögés, meg mittudom én... áhhh... maradtam volna vele az ágyban egész nap... merthogy mondtam neki, maradjon ott, ne keljen fel velem 7-kor. betegen úgyse megy suliba, aludjon ameddig akar/bír, aztán ennyi. kulcsot nem kapott, csak becsukja az ajtót maga mögött és kész. kikészítettem neki a kávésbögrét, kávét, bekészítettem a vizet a forralóba. kipakoltam a hazai pogácsát, ha netán éhes lenne, hagytam neki két szál cigit a kávéhoz, meg egy csomag pzs-t... meg dobtam egy szem diót (még otthonról hoztam) a kabátja zsebébe. :) annyira romantikus, nem??? :)
kíváncsi vagyok, meddig aludt/alszik, meddig marad ott...
persze én most full happy vagyok... megszeretgettem még reggel is egy kicsit. megsimogattam, megpuszilgattam... egészen máshogy viszonyulok most hozzá. talán picit bele is szerelmesedtem... magam sem tudom... bírom a mocskos pofáját, az a lényeg. :) és egyelőre ő is elviseli, hogy egy köcsög vagyok. :)
megbeszéltük a múlt hetet is, hogy ő el volt foglalva, én meg nem voltam jó passzban, és hogy elcsesztük a kommunikációt is... de tulajdonképpen semmi gáz nincs. mondhatni minden oké. mármint egy olyan "kapcsolatban", ami 1 hónapja tart... vagymi. :)
most, hogy a Tesómmal való beszélgetés kapcsán átgondoltam dolgokat, meg így, hogy tegnap végülis feljött, teljesen máshogy látom az egészet, máshogy állok hozzá... így még akár bármi is lehet belőle... :) most úgy vagyok, hogy szeretnék minél több időt vele tölteni... amennyit csak lehet, amikor csak lehet. mindig-mindig vele lennék... jajaj... remélem, ő is hasonlóképpen gondolja... :)
egyébről beszámolni most nem tudok. remélem, hogy holnap náthásan is megműtenek, mert ha nem, nagyon rábaszok. :( kúrálom magam ezerrel, iszom a multivitaminos akármit, hogy ne ezen múljon. vagymi. a munkahelyen persze őrültek háza van, de ezt a mai napot csak kibírom valahogy... a helyettesem egész jól betanult, bízom benne, hogy hiba nélkül elviszi ezt az egy hetet... :)