töltöttem Barbinál. ;-) vasárnap este a Duna parton ücsörögtünk, iszogattunk, beszélgettünk, néztük a csillagokat meg a vizet. kellemes idő volt nagyon. hétfőn aztán masszív semmittevésbe csaptunk, megnéztünk 3 filmet (Életrevalók, The Vow, Holidays), jobbnál jobb pasik voltak mindben, és persze csajos romcsis mindhárom. volt elpittyenés is rendesen. :$
este 10kor megtekintettük a helyi tűzijátékot az erkélyről, és végül fél2kor feküdtünk le.
reggel elindultunk Agárdra Vikivel és Valtival kiegészülve, és már napozunk, pancsolunk ezerrel. B-) holnap este leszek csak a városban, ami ebben a hőségben nem is baj, otthon ezt úgysem lehet elviselni.
ha már Csírabácsi megpendítette, hogy túlságosan szexcentrikusak a beszámolóim Kereskedővel kapcsolatban, akkor talán nem árt beszélnem a többiről is.
nos, röviden a lényeg az, hogy lubickolok ebben a kapcsolatban. nagyon jó, hogy olyan Férfi van mellettem, aki úgy szeret, ahogy vagyok. és mindez érvényes a külső és belső tulajdonságaimra egyaránt. imádom, hogy mindenben partner, hogy alapvetően semmi nem változott az életemben, csak annyi, hogy amit eddig egyedül csináltam, azt most már kettesben tesszük. és semmi sem kényszerrel megy, mert igazából mindketten ugyanazokat a dolgokat szeretjük csinálni. (és ez nemcsak a testiségre vonatkozik)
a tökéletes hétvégét például pont úgy képzeltem el, ahogy mondjuk most töltöttük. és emlékszem, pont ez tetszett meg bennem neki annak idején, amikor rámtalált a neten.
imádom, hogy imád, hogy ha beteg vagyok, akkor is velem van és nem hagy magamra, ha Vérnénnye van, akkor sem koccol le. lesi minden kívánságom, minden őrültségben benne van, és állandóan gerjed rám. tudom, egy igazi kapcsolat nemcsak szexből áll, de hazudik, aki azt mondja, hogy az nem fontos. én meg amúgy is megszenvedtem már az eddigi pasikkal, akiknek vagy csak egy újabb lyuk voltam az övén, vagy tehetségtelenek voltak, vagy türelmetlenek voltak, vagy nem is akartak engem igazán. nekem mindig is fontos volt (és lesz is) a szex, ebből nem engedek. de ha belegondolok, hogy az utóbbi 6 évben összesen annyi orgazmusom volt pasikkal, mint eddig Vele, akkor meg tényleg nincs kérdés.
azon is túlléptem, hogy kinek tetszik, és kinek nem. volt ilyen hülye gondolatom, hogy szégyellem, de ezen is túl vagyok. az én pasim, az én életem, az én döntésem (életem egyik legjobb döntése), a többit meg leszarom.
a plasztikai műtétek se izgatnak már. Neki így tetszem, pont így, és éppen elég, hogy 1 Férfinak tetszem. ez volt a cél. ;-) ráadásul olyan Férfinak tetszem, aki a csillagokat lehozná nekem az égről, és csak azért cserébe, mert létezem.
rengeteg türelmet és elfogadást gyakorlok mellette, és egyáltalán nem esik nehezemre. már most sokat fejlődtem ezekben, és a többi emberrel való kapcsolatom előnyére is válik mindez. Ő az első Férfi, aki a belső tulajdonságaival annyira levett a lábamról, hogy a külső egyrészt nem izgat, másrészt tiszta szívből vagyok vele megértő és türelmes. mert egyszerűen megérdemli. cserébe ugyanezt kapom én is tőle.
nagyon jól működünk együtt, semmi vita, semmi hiszti, csak békesség, boldogság, nyugalom. és persze szabadság, hiszen bár direkt egyszerre vettünk most ki szabit, mégsem gáz, hogy napokig Barátnőzök, elutazom stb. Ő is elvan közben a haverjaival, intézi a dolgait, olvasgatja a Vámos Miklós könyvet, mert kölcsön adtam neki stb.
nagyon szeretem, hogy bújós (nem tipikus ffi tulajdonság, pedig jó dolog), hogy lehet vele csöndben punnyadni, csak úgy lenni, egymás karjaiban szuszogni.
bármit megtenne értem, és én ezt már egyáltalán nem bánom. nem is értem, miért tiltakoztam eddig ez ellen...
"amit adnak, fogadd el..." szokták mondani, és ne legyek már hülye, hogy ezzel szembe megyek. ;-)
még nem hangzott el a szó, a nagy SZ-nél, de szerintem nemsokára kibuggyan. én még tartom magam (a régi sebek miatt védekezek), de már majdnem kijött egyszer. :-) szeretném, ha Ő mondaná ki először, persze lehet, hogy Ő meg rám vár, nem tudom... ez is játszmázás kicsit, nyilván, de nem is biztos, hogy itt van már az ideje.
még csak másfél hónapja ismerjük egymást, nincs elkésve semmi.
no, hát így vagyunk, így vagyok, és azt kívánom, ez tartson örökké. ;-)
most megyek, ebédidő van! :-P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése