soraim, mert meg kell említenem két dolgot feltétlenül.
az első, hogy a Viasat6-on az EB meccsek szünetében nagyon komoly a Büntető Bikini Liga, vagy mi a szösz. a legcsodálatosabb az, hogy a cukorpofa Horti Gábor a műsorvezető, aki egyrészt nyilván élvezi a csajok társaságát, másrészt meg alig tudja visszafogni magát, hogy ne dumáljon még olyanabbakat, mint amilyen dumákat nyom. :) emlékszem még a belga bajnokságból, hogy micsoda szövege van (nem véletlenül imádom), ebben a műsorban azért butítania kellett, meg azért nyilván feladat volt, hogy a lányokról is essen szó, mármint a külsejükről, de nagyon jól meg is oldotta. azt nem tudom, hogy ezeket utólag találta ki/írta meg magának, vagy nyomatta élőben, de tulajdonképpen mindegy is. :) egyszerűen jó. :) a csajok meg egyszerűek, de jók. :) zseniális az operatőr, aki remekül megmutatja a formás részeket, ahogy kell. :) és díjaznám a csatornát is az ötletért (ha külföldről lopták, akkor is), meg azért, mert Horti Gábort szerződtették. ennél jobb húzásuk talán sosem volt. :)
a másik, amit mindenképpen megjegyeznék, hogy tegnap elindult egy sorozat az HBO-n, Bűnös Miami (Magic City) címmel, ami sokkalta jobb, mint amire számítottam. ráadásul rögtön 2 részt leadtak egymás után. :) elsősorban Csírabácsinak ajánlom, neki biztosan tetszeni fog, úgyhogy kötelező is legugliznia és megnéznie. :) (ahogy Barbikának is a jópasi főszereplő miatt)
spoiler most nincs, ha érdekel, hogy nekem mi a bejövős, akkor, Kedves Olvasó, fogod és megnézed. ;) aztán ha akarsz, beszélhetünk róla. :) a főszereplő pasi mindenesetre zsönyörű, de nemcsak ezért jó a sorozat. a csajok is jók benne. és még mindig nemcsak ezért. :)
rettenetes reggelem volt, hajnali nemtom mióta azt álmodom folyamatosan, hogy meghalt az édesapám, és mintha az egész családból (értsd: tesóm+anyukám+én) csak én bánnám és siratnám. olyannyira, hogy bármit is csináltunk álmomban hármasban, nekem percenként el kellett bőgnöm magam, és csak arra gondoltam, hogy Ő már nincs. rémes volt. annyira rémes, hogy felébredtem és nagyon-nagyon sírtam. a valóságban is. nem bírtam abbahagyni csak úgy, hogy végül belealudtam. de zokogtam hosszú percekig. nagyon szar volt. az egész napra elbaszódott a kedvem ettől, mert persze csak erre az álomra, meg az ébredésre tudtam gondolni.
aztán John Digweed zenéje segített kikupálódni, szóval már jobban vagyok, de még egy ilyen reggelt nem akarok, az tuti. :S (bár felénk az a mondás járja, hogy ha azt álmodod, hogy valaki meghalt, akkor az sokáig fog élni, szóval ha ez az ára, hogy az apukám még sokáig él, akkor nem bánom, lehet még ilyen reggelem...)
mindenesetre nagyon valószínű, hogy a hormonok kavartak be, attól lettem ilyen túlérzékeny, mert napközben be is költözött Vérnénnye, ami csak azért gáz, mert megint előbb jött (és nem tudom, hogy miért), mint kellett volna, ráadásul ez Ozorára is kihatással lehet, mert pont nem akarom, hogy ott ezzel kelljen küzdeni... ehhh... :( cserébe, ha hétvégére elmúlik, akkor megpróbálom felcsalni a Bőgőst dedikálni. :) és akkor nemcsak pirossal írhat. :)
bakker, kerek 2 hónap múlva betöltöm a 36. évemet, és kerek 2 hónap múlva lesz az utolsó napja Ozorának. mármint a fesztiválnak. :) úgy rohan az idő, hogy ha kicsit nem figyelek oda, már karácsony is lesz, oszt annyi. :(
most még túlórázok, szerencsére OJ már elment, ezért tudok írni, mert 6-ra megyek kozmetikushoz, ráadásul innen nem messzire, úgyhogy addig már nem csámborgok semerre a városban, pláne esőben.
ah, tegnap végre megtaláltam azt a hajszínt amit kerestem. legalább is elsőre úgy tűnt, ma már kicsit máshogy éreztem, de azért még mindig boldog vagyok ezzel a színnel. :) ez olyan narancsosvörös. :) vagy inkább narancsos. :) vagy senkinek nem tűnt fel (max. 2-3 embernek), vagy kurva szar lett, de nem nagyon jegyezték meg ma a dolgot. szerintem már senki nem lepődik meg azon, hogy 3 hetente más a hajszínem. :)
éljen a rövid haj, azt lehet festegetni feszt. :)
a francia-angol meccset meg inkább nem is kommentálnám, olyan uncsi volt. Welbeck állandóan átlépős csellel próbálkozott, de nem nagyon jött be neki soha, ráadásul tényleg mintha ikszre játszott volna mindkét csapat. hát így. remélem, elkezdtek parázni az ukránoktól, mert az számomra elég erős meglepetés, hogy legyakták Ibráékat a francba. :)
jut eszembe, még szombat este küldött Zé smst, hogy a Tilos Maratonon megnyerte a mobiltelefonhajító versenyt, oklevél, póló, világhír kombóval, ami nem nagyon érdekelt, de hát kivel oszthatná meg (gondolom én) ezen élményeit, ha nem velem, szintén Tilos hallgatóval. (a legszebb, hogy majdnem jelentkeztem önkéntesnek a Maratonra, szép lett volna ott találkozni) erre én írtam neki, hogy egyrészt egy állat, másrészt nekem meg Cooky olvasta be az üzenetem a Music FM-en nemrég, úgyhogy ennyit a világhírről. :) és amúgy meg gecijó buliban vagyok, szóval kopjál le. :) aztán küldött még mms-t, de nem volt benne kép, de már vissza se kérdeztem, hogy wtf. most viszont megnéztem a Tilos fotói között, és tényleg ott van. :) hatalmas szakállal, de amúgy ugyanolyan, mint régen. jól néz ki, nem mondom. de ahogy a pilincka, ribancrendszámos csaja derekát szorongatja, az szánalmas. nem irigykedek, inkább csak sajnálom, hogy ennyire tartja magát, hogy neki csak ilyen nő lehet jó. sebaj, mindenki úgy bassza el az életét, ahogy akarja, nemigaz? :O
megjegyzem, ma reggel olyan kibaszott depressziós voltam (meg talán mélyen még vagyok is), hogy úgy éreztem, ha sürgősen nem jön az életembe új pasi vagy új munka, akkor hétszentség, hogy felvagdosom az ereimet, oszt felejtsen el mindenki a picsába. mélypont van, ja. nálam is előfordul...