csütörtök, november 24, 2011

ha nagyon akarok

jó muffint sütni, akkor dafke nem sikerül. tegnap felbuzdultam a szombati eredményeken, és megint nekiálltam sütni, de most közel sem lett olyan jó, mint szombaton. vagy a margarin volt más, vagy kevés cukrot raktam bele, vagy nem tudom. persze, azért ehető (bár LAndie még nem jelentkezett, hogy tényleg az e, mert reggel kapott belőle kóstolót, és ígérte, hogy beszámol róla, de még semmit nem mondott. lehet már nem is él, annyira szar volt. :/), de nem az a "hűbazmegbefosokmennyirefinom" típus. a legjobb az a muffinban, hogy fél óra alatt készen van, de mosogatással együtt, szóval ezt nekem találták ki, csak még csiszolni kell a technikát. :)

na, Zé nem hagyta annyiban tegnap, hogy nem válaszoltam a "Ki vagy?" kérdésére. pont arra gondoltam, hogy csak kéne neki valami frappánsat válaszolni erre este, de aztán pár perc múlva jött tőle üzenet, egy számomra eddig ismeretlen számról: "Szia. Köszönöm a kedves szavakat, jólesik olvasni. Számot cseréltem, sajnos nem tudom ki vagy. Én még mindig Zé. Kérlek, hadd tudhassam meg a neved. Köszi Zé"
erre azt a nevet írtam meg válaszként, amivel anno el voltam mentve a telefonjában, az a név, amin megismert a társkeresőn.
és reagált: "Akkor az én édesanyámat aki ilyen trehány fiúgyermeknek adott életet mint én. ;) Utálsz még? Én sosem viszonoztam, de megértem. 8D"
erre én: "Egy percig sem utáltalak soha, legfeljebb nem értettelek. De már ez is a múlté. :)" itt arra akartam célozni, hogy nem értettem, hogy miért választja a szart a jó helyett, de hogy már igazából ez sem érdekel, hiszen mindenki úgy bassza el az életét, ahogy akarja. no, erre már nem jött semmi válasz. persze nem is vártam semmit. hát ennyi a Zé-s történet.

este Arsenal meccset készültem nézni, de már az elején nagyon eseménytelennek tűnt, így inkább a mediterrán focit választottam és a Milan-Barcelona meccset. no, itt aztán történtek dolgok! :) életemben nem szurkoltam még ennyire a Milannak... :)) viszont sajnos úgy tűnik, ebben a szezonban is a Barcelona nyeri a BL-t. ez már most nem kérdés. nem is tudom minek kéne történnie ahhoz, hogy ne így legyen. mondjuk, ha így lesz, akkor legalább ne a MU szopjon megint a döntőben, de egyelőre annak örülnék, ha a MU továbbjutna a csoportkörből... pfff... itt tartunk... pedig micsoda lightos csoportunk van... áhhh... 

éjjel ronda álmom volt. sírva ébredtem. azt álmodtam, hogy a Kiccicámat elvették tőlem, és egy másik, nagy, vörös macskát adtak helyette. arról volt szó, hogy kölyökmacskát kapok, aztán egy öreg macska lett. és az persze nem kellett, csak sírtam a sajátom után. annyira sírtam, hogy erre ébredtem, egyből magamra húztam a Macsekot és telebőgtem a bundáját. a kis szemétláda annyira hozzám nőtt az elmúlt 5 évben, hogy nem is tudom mi lenne velem nélküle. persze lehet, ha nem lennék egyedülálló/egyedül élő, akkor nem érdekelne annyira, de így, mivel Rajta kívül nincs fix társ az életemben, nem véletlen, hogy ragaszkodom hozzá. azt is sejtem, hogy ez az álom miért került elő. Csodafenék említette, hogy kivinne magával Ausztriába dolgozni, amivel nincs is semmi baj, imádnám, hogy végre normális pénzt kereshetek, még ha fizikai munkával, az se érdekel. nem esik le nekem a gyűrű az ujjamról, ha fizetnek érte. viszont hazafelé már azon kattogtam, hogy mi lenne a Kiccicával, ha én elutaznék? meg a világjáró túra is érdekes ebből a szempontból, mert 2 hétnél hosszabb időre nem hagynám magára (vagy másra) ezt a jószágot. úgyhogy ez még kérdés, de foglalkoztat és ez az álomból is kitűnik. megjegyzem, reggel, munkába jövet, pont egy olyan nagy, vörös, öreg macska ült az egyik kapu előtt, mint amit álmomban láttam. tudom, ott lakik az egyik házban, szoktam néha látni (meg nekem is volt már ilyen macskám), de nem számítottam rá, hogy ma reggel utamba kerül. és még nyávogott is nekem/rám. őrület. :)  

ja, tegnap hirtelen felindulásból (vagy mert már unom, hogy minden karácsonyt egyedülállóként töltök) regisztráltam egy társkeresőre. de minek? adok még 2 napot magamnak, aztán törlöm a regisztrációm. az a korosztály, ahol én keresgélek, tele van nyomikkal. már az sem érdekel, ha van egy gyereke, meg elvált, hiszen mit várok egy 40 éves fickótól? hogy nőtlen legyen? akkor meg azért zaccos... szóval rémes, hogy a neten tényleg csak a selejt van. persze rajtam kívül, bár én is annak számítok, ha nem vagyok képes face to face ismerkedni. no, de majd lesz ez még máshogy is. :)