visszaolvastam az elmúlt

pár napra, és hát elég változatos az, amit itt előadtam.
egyszer teljesen odavagyok, meg vissza, máskor meg nem vagyok szerelmes.
lehet, hogy hülye picsa vagyok, de lehet, hogy ez másnál is így működik?
alapvetően tényleg hálás vagyok Kereskedőért, mert álmodni nem lehet nála jobb Társat. a számomra fontos szentháromság is működik (értsd: testi, lelki, szellemi kielégülés). de akkor mi a baj? mi a fene van velem, hogy még mindig nem tudom elengedni magam, vagy miért nem mindig tudom elengedni magam?
az is igaz, hogy eddig még arra sem hagyott soha időt, hogy én kívánjam meg őt, hogy én akarjam magamra rántani, mert mindig jött és nyomult. ami persze jól esik, de mégsem az igazi. szeretnék dönteni én is egyszer ilyen dolgokban. vagy ez is baromság?
egész nap ezeken kattogok, és lehet, hogy csak a fáradtság miatt van ez, nem tudom, de most el vagyok kenődve, hogy mi lesz. :(
megbántani nem akarom, meg csak ezért felrúgni ezt a dolgot sem akarom, inkább csak őrlődöm magamban. beszélhetnék Vele erről, de sokkolni sem akarom. annyira rám van gyógyulva, hogy összetörne nagyon, ha most azt mondanám, hogy én nem érzek semmit.
persze, érzem azt, hogy jó vele lenni, meg hogy Királylány vagyok mellette, meg nő, meg totál önmagam... meg az is nagyon jó, hogy az ágyban ennyire jól működünk. olyan dolgokra vesz rá, amire eddig senki, pedig nekem is bejön. és ez a rengeteg orgazmus... ahhh... már nem győzöm twitteren közölni az állást. :))
ha minden jól megy, akkor hamarosan a munkahelyén is előrébb lép, azt is intézte ma. még 3 hónap, és többet fog keresni, mint én... mosogat, kávét főz, beágyaz, rendet rak, méghozzá nálam is... szeret főzni, imádja a főzős műsorokat nézni a tévében, tetszett neki a Bűnös Miami... szóval iszonyat jó minden.
de akkor mi a franc bajom van??? mit kéne tennem, hogy ne ezekre gondoljak, ne ezen kattogjak?

igazából egy kérdésre kell csak választ adnom: vele akarok lenni, vagy sem. akarom-e én Őt életem végéig, vagy sem. ezt kell eldöntenem. mentségemre legyen szólva: 3 hét alatt ilyen sorsfordító dolgokról nem nagyon lehet dönteni, sőt, nem is nagyon szabad. ugyanis nincs elég infóm hozzá, nem éltünk még át egy csomó olyan dolgot, ami alapján érdemes dönteni. mondjuk, ami eddig volt, az alapján igen a válasz. illetve az lenne a helyes döntés. de ez a válasz még nem érett meg bennem.
komolyan mondom, hogy nem lehetek olyan hülye, aki nem a jót választja, hanem a rosszat. pont elegen szívattak már az elmúlt 6-7 évben, most itt van az Álompasi, aki aztán tényleg az, nem olyan, mint az az év eleji pöcsköszörű, és nem vagyok hajlandó átadni magam ennek az érzésnek.

hülye vagyok, mert ha csak arra gondolok, hogy végre olyan pasi van az életemben, aki ki tud elégíteni, minden egyes alkalommal, amikor szexelünk, akár többször is egy nap, és mivel nekem a szex kurvára fontos, valamint ha belegondolok, ő az első ilyen az életemben... hát tényleg nem kéne több kérdésemnek lennie... 


ha igazán őszinte akarok lenni, akkor a fogsorának a hiányossága az zavar. főleg, ha vagyunk valahol, emberek között. akkor szinte ciki. ha kettesben vagyunk, pláne ha smárolunk, akkor tökre nem érdekel. de ezen kívül meg tök jó pasi, a teste szerintem wooooowwwwww, legalább is nekem bejön. :) a szeme az rossz. szerintem szemüveg nélkül semmit nem lát. szoktam is mondani neki, hogy azért vagyok gyönyörű az ágyban, mert nem lát. :)) 


de miért nem őrülök meg érte? miért nem lángolok érte? miért nem zsibbad mindenem, amikor Rá gondolok? mondjuk tegnap, a szakadó esőben táncolva szaladtam hozzá a munkából, beraktam jó kis goát a fülembe, és pörgettem a szerda éjszaka eseményeit (az egyszerre élvezés jött be leginkább) és csak mosolyogtam, és boldogság töltött el. ez lenne az??? (olyan rég voltam szerelmes, hogy már magam sem tudom, milyen az...) vagy ha ez az, akkor másnapra miért múlik el? vagy tényleg csak fáradt vagyok? tényleg csak túl sokat voltunk együtt? vagy csak a szex érdekel vele, semmi más? de ez sem igaz, hiszen mást is csinálunk, és az is jó! 


na, jó. nem agyalok. megpróbálom kipihenni magam vasárnap estére, hogy akkor minden jó legyen. aztán meglátjuk. végül is SAtinak tök igaza van, hogy inkább egy ilyen emberrel basszam el az időmet, a drága időmet, mint valami seggfejjel, aki emberszámba sem vesz. ha ebbe belegondolok, akkor megint csak nincs kérdés. :)