csak a jelzőket

tudnám fokozni, a hétvégével kapcsolatban, de most nem teszem, inkább leírom részletesen, hogy mi volt. :)

pénteken Barbival feccsentünk egyet Darshanban, kicsit hűs volt az este, de engem egy ott elfogyasztott sajtkrémleves, no meg előtte egy feles unicum felmelegített. :) utána még beszéltem telefonon Kereskedővel, meg persze közben online kapcsolat, mert vagy sms jött, vagy e-mail. :)

szombaton 10 körül keltem fel, tévéztem egy kicsit, aztán bepunnyadtam még a kanapén délután. persze megjött Vérnénnye, így nagyon a takaró alól kibújni sem volt kedvem, nemhogy máshoz. végül annyira ellustiztam az időt, hogy majdnem lekéstem Banya kiállításának megnyitóját. pántos cuccban, de hosszú gatyában voltam, persze fújt a szél ezerrel, de nem érdekelt. :) nem nagyon fáztam, csak kicsit, a repi pezsgő melegített, meg egy pléd, meg persze Banyám szeretete. :) olyan kis ügyes volt, mert bevállalta, hogy mikrofonba beszél (mármint igaziba, nem olyanba, amilyenbe én szoktam!!! :D), ráadásul elsőként. édes volt nagyon! :) meg persze csinos, és szép, és kedves, és aranyos. a tehetségét meg már eddig is agyonajnároztam, de akkor még egy kicsit: az ő képei voltak a legjobbak persze, nekem azok tetszettek, mert igazán jó szeme van, jó meglátásai vannak! este 10 lett, mire hazaértem, pedig egy darabon elvittek kocsival. aztán még telefon Kereskedőnek, megbeszéltük a vasárnapot, hogy hol és mikor talizunk, és mi a terv. :)

no, vasárnap délben találkoztunk, és elindultunk a PIM-be. ott rögtön a Károlyi Palotát néztük meg elsőként (nem is reméltem, hogy oda is bejuthatunk, teljesen váratlan volt az egész), ahol csodálatos termekben jártunk, és a tárlatvezető hölgy egyből megjegyezte, hogy ki lehet bérelni esküvőre is. Kereskedő látta, hogy csillog a szemem a tükrös termek láttán, meg ugye a feeling bennem volt nagyon, már pörgött az agya, én meg gyorsan, de aranyosan lehűtöttem, hogy még csak 1 hete ismerjük egymást, de azért nagyon kedves, de tényleg. :) a Palota után még végigjártuk az összes kiállítást, Örkény100, Ottlik100, Gárdonyi, Petőfi, meg még egy képverses avantgard kiállítás is volt, na meg persze Melocco Ady-oltára... az feltette a koronát az egészre, utána át is haladtunk az Ady múzeumba, ahol Kereskedő még soha nem járt, de érdekelte nagyon. érdekes tárlatvezetés volt ott, egy idős néni próbálkozott vele, de hát én fejből többet tudtam volna mondani, mint amit ott hallottunk. :) najó, egy Ady rajongónak ez kötelesség, nem? ;)

aztán elhaladtunk a váci utcai BK-ba, hogy majd eszek Burritot megint. persze ott megint nem volt. így mást nyammogtam, de ekkor már majdnem 5 óra volt, ha jól emlékszem, meg is voltunk éhezve rendesen. :) kaja után átmentünk a Tabánba, bármennyire is szarul nézett ki az idő. el is kapott egy jó nagy zápor, előbb padon, majd egy fa alatt, a plédemen ülve próbáltuk átvészelni az eseményeket, és jól is jártunk, hogy nem futamodtunk meg, mert találtunk egy zsír helyet, ahol egyből és folyamatosan sütött ránk a nap, ahogy csak bírt. :) tök jó idő lett, nyugi volt, nem voltak emberek, úgyhogy beszélgethettünk egy csomót, teljesen őszintén, egy csomó mindenről, meg persze ment az ölelkezés, csókolózás, stb. stb.... nem, nem volt semmi extra, mert tartottam magam. egyrészt nyilván Vérnénnye miatt, másrészt meg mert 1 hete ismerjük csak egymást. nyilván én sem vagyok fából, és sikerült néha úgy felhúznia, hogy ha nem lett volna piros betűs nap, akkor ott, a Tabánban, a szakadó esőben, a fa alatt csináltatom meg magam, fényes nappal, de ugye ebből nem lett semmi. Kereskedő már nagyon türelmetlen, de úgy döntöttem, nem várok tovább (Ozora végéig akartam egyébként várni), mert tudni akarom, hogy az ágyban is passzolunk-e. mert eddig azt mondogatja, hogy neki való vagyok, meg én is úgy érzem, hogy nekem való, de az ágyjelenet az döntő lesz. ha az nem működik, akkor bármennyire is cukorpofa, de ne raboljuk tovább egymás idejét. 

megjegyzem, amennyire odavan értem, a testemért, imádja a hasamat simogatni, puszilgatni, hogy milyen puha, meg selymes, meg izgató, meg a melleimet is imádja, meg a seggemet... szóval nem hiszem, hogy ez gátlásokat okozna majd nekem az ágyban, mert képes vagyok már elhinni, hogy gyönyörű vagyok (egy nap elmondja vagy ezerszer, és nagyon jól esik). meg amúgy is elhiszem. :) ez nem is kérdés. :) hozzáteszem, amikor kézen fogva járkálok vele, akkor azt látom a pasik szemében, ahogy rám néznek, hogy mit tudhat ez a pasi, hogy ilyen gyönyörű nővel mászkál... :))) ez is persze baromi jól esik. :) de nem azért vagyok vele, mert ekkora a kontraszt közöttünk. meg igazából ő sem rossz pasi ám! jó, most hogy hámlik a homloka szegénynek, az elég tré, de az enyém is hámlik, hiába kenem, de leégtünk, hibáztunk, így jártunk, ez van. kicsit a ruhatárát még felújítanám, de amúgy nincs rossz ízlése, csak érzésem szerint nem volt még mellette ilyen igényes nő, mint én, aki inspirálja. ráadásul shoppingolni is szeret, szóval még ez sem gond, ha azt mondom, menjünk, vegyünk már neked egy új inget, vagy bármit. :)

és amúgy meg kopaszodik, de hát ki nem? leszarom. szemüveges, de jól áll neki, de már dolgozik azon, hogy kontaktlencséje legyen, pedig emiatt nem nyavalyogtam nála. egyedül a fog ami még picit zavaró néha, de nem nézek oda, és kész. nem is nagyon mer mosolyogni, teleszájjal röhögni, mert tudja, hogy nem szép. de az meg hosszabb folyamat, de már kapott számokat, mármint fogorvosokét, úgyhogy rá fog menni, és intézni fogja, ahogy ideje és pénze engedi. ja, és a rágóját kell még lecserélni, mert én annak a dög airwaves rágónak, a feketeribizlisnek, egyszerűen nem bírom az ízét, a szagát. undorodom tőle!!! inkább legyen cigiszagú a szája, az sem érdekel, de ezt a rágót felejtse el a picsába, mert hányok. :( de ezek tényleg apróságok, nem is akadok fenn rajta, mert ez aztán a legkevesebb.

és kicsit nyünnyögős, ez igaz, de elmeséltem neki a múlt heti kontrasztos sztorit (Kereskedő vs. Bőgős stílusa), teljesen őszintén, hogy nekem nincs erre szükségem, mármint az ilyen ordenáré beszédre, közeledésre, mert ennél sokkal többre tartom magam, és igen, bármennyire is elsőre sok volt az, amit tőle kaptam (akár írásban, akár személyesen), még csak furcsának sem mondanám, mert ez kéne, hogy a normális legyen, inkább csak nem vagyok ehhez hozzászokva. mert velem még soha nem bánt így senki, bármennyire is szerettem volna én valakinek a Királynője lenni, soha nem kaptam ezt meg, csak az átbaszást, meg a "jössz dugni?" dumákat, és még ilyenebbeket. és minél többet vagyunk együtt, annál inkább leesik a tantusz, hogy nekem erre van szükségem, minden ami ettől eltérő, az meg egyszerűen nem kell. és lehet, hogy valamikor beértem ennyivel, és még sírtam is a Bőgős után, most már, hogy látom, tapasztalom, milyen bánásmódban is lehet részem, nyilván nem sírok egy baromért. azon meg már csak otthon gondolkodtam este, hogy legalább nekem legyen annyi eszem (ha már anyukámnak nem volt, és ez nem lebaszás, csak ténymegállapítás, meg igazából minden úgy van jól most már, ahogy van), hogy nem olyan pasit választok, mint az apám, aki képtelen kimutatni az érzéseit, a szeretetét, hanem olyat, aki kimondja amit gondol, érez, és úgy bánik velem, mint egy Királynővel. mert nekem tényleg erre van szükségem. (jó, persze a Kosnak is én voltam a Királynő, de ő meg nem volt képes megállapodni egyáltalán, ráadásul fiatalabb is, no meg a nőügyeire továbbra sem vagyok kíváncsi. tudom, hogy rajongott értem ő is, és még talán most is, de ha van nője, akkor most mi a tökömet kezdjek vele??)

tegnap csak egyet sóhajtottam, máris kérdezte, hogy mit szeretnék, mi kell, mi nem jó, vagy mi van. ha azt mondom, hogy kinéztem egy csillagot az égről, és hozza le ide nekem, akkor azt is megteszi. és ő fizette az összes mindent egész nap, múzeumi belépők, Ady-s cuccok (persze csak ilyen párszáz forintosak, de akkor is), kaja, fagyi, kávé... és mondtam neki, hogy én nem vagyok ilyen ácsingózós, meg lehúzós, meg nálam is volt pénz, vettem is elő mindig a pénztárcám, hogy én is had szálljak be bármibe, de nem engedte. szóval nem vagyok én ilyen, meg én apróságoknak is tudok örülni, egy nyamvadt radírnak is, ha azon Ady kép van, úgyhogy ne gondolja, hogy nekem toronyóra kell láncostól, meg hogy én most ki akarom használni, meg le akarom húzni, aztán meg majd jól otthagyom. eszemben sincs!!! 

meg kérdezgeti folyton, hogy hova üljünk be, merre menjünk, de én azt is elmondtam neki, hogy nem vágyom emberek közé. vele szeretnék lenni, minél többet, ha lehet, ráadásul szakács a valódi szakmája, úgyhogy főzzön ő, együnk és legyünk nála, és senki mást nem akarok látni. ha úgy van. amúgy meg persze, menjünk kiállításokra, meg színházba, meg erre-arra, de nem kell engem folyton drága éttermekbe, meg kocsmákba hurcolászni. nincs rá igényem. a társaságára van, de a Tabánban egy pléden is tudom élvezni, nem kell ahhoz puccparádé. :) 

jah, és a legszebb, hogy Kereskedő egy drogprevenciós egyesület alelnöke. és még soha nem próbált semmit. tegnapig. :) volt nálam utitrombi, a Tabánban meg is fújtam, és kért belőle. :) kíváncsi volt, nyitott, én meg nem akartam elrontani a kedvét nyilván. :))) aztán már nem adtam neki, mert elsőre kicsit megütötte a cucc, meg kezdett be is aludni, de nem volt szarul, meg még szeretett is volna belőle. no, nem akarom én rászoktatni, sőt, mióta ismerkedünk, nekem sincs igazán szükségem rá, de ha néha feldobjuk vele a szexet, vagy a hangulatot, akkor mi bajunk lehet? ;) nagyon örülök, hogy nem zárkózott el előle, ez nekem is könnyebbség, mert nincs feszkó.

no, a Tabánban azért kicsit megáztam, meg átfagytam, de a szervezetem édességet kívánt a trombita miatt, úgyhogy addig mentünk, míg fagyit nem tudtam kapni, pláne jót. meg aztán a 3 gombóc után egy forrócsoki, hogy teljes legyen az életem. és szó nélkül követi minden kívánságom, baromságom. mindenben benne van. mondtam neki, hogy azért majd néha mondjon nemet is, mert biztos lesz olyan, ami már nem fér bele az életébe, azt mondta, majd szól. :) eddig még minden oké. :)

és olyan jó vele összebújni, csak úgy szótlanul szuszogni, puszilgatni egymást. én már tegnap vele aludtam volna, csak tudom, hogy kanos volt, és nem akartam a Vérnénnye sztorit beküldeni, inkább tartom magam az udvarlásos sztorihoz, de szombatnál tovább nem húzom már, mert most már én sem bírom, de tényleg. meg váljon el hamar a szar a víztől, derüljön ki tényleg, hogy jó-e nekünk az ágyban is, vagy sem. ennyi.

szombatra egyébként az a terv, hogy mivel dolgozik, elé megyek a munkahelyére, aztán kimegyünk hozzá (sarokkádja van, ezt mondtam már?? :D), és ott főz egy bolognait (megint étterembe akart vinni, hogy ne a főzéssel teljen az idő, de én ragaszkodom ahhoz, hogy kettesben legyünk, emberek nélkül), meg lesz sajt, meg bor (szerencsére ő is gourmet, mint én), meg gyertyafényes kádban fürdés, meg ilyenek. :) már várom! :))) aztán meg persze szexelni fogunk, ez a terv, délelőtt meg elmegyünk a Margitszigetre, mert ott lesz egy szombati goabuli afterje, a gyerektáborban, ráadásul medencés buli lesz, szóval zsír. már csak a jó időt kell elintézni és okés. :)

jövő héten egyébként Kereskedő egész végig szabin lesz, mert muszáj kivennie, én meg kurvára nem mehetek sehova, mert még akkor is egyedül leszek (OJ 2 hétig szabin), pedig szívesen töltenék vele még több időt. de remélem, augusztusban lesz még ideje rám, mármint több nap, mert akkor tutira kiveszek még szabit, fosok itt le mindent. :))

nos, ez a tényállás, remélem, kielégítő volt a beszámolóm a csodahétvégéről. :) aki látta fb-on, hogy ott mit toltam, az már nagyjából képben lehet. :) muszáj volt mindenkivel tudatnom, hogy kivel vagyok és hol, és hogy mennyire jól érzem magam. ezzel kicsit őt is akartam bátorítani, hogy higgye el, nagyon jó vele. :) 

érdekes, hogy a múlt szombati este után, vasárnap hajnalban, Csírabácsival beszélgettünk az éjszakai megállójában egy kicsit, szóba került a sportolás is, amit ő most igen magas fokon űz, és én meg rohadtul nem csinálom, pedig megvan minden hozzá, csak el kéne kezdeni. erre mondta (jövendölte - ez most már így helyes, majd mindjárt megérted) ő, hogy lehet, hogy nekem nem is kell ezzel foglalkoznom, hogy nem is ez az én utam, hogy kockás hasú legyek, meg feszes testű. és tessék, még aznap, vasárnap délután megismerkedtem végre személyesen Kereskedővel, aki tegnap is kijelentette, hogy a hasam úgy van jól, ahogy van, meg mindenem, hogy én ne akarjak kockás hasat, mert neki az nem kell, neki így tetszem, ahogy vagyok. no, hát ezért gondolom azt, hogy Csírabácsi megjövendölte, hogy  végre eladhatom az összes sportfelszerelést, amit otthon felhalmoztam, hiszen úgyis csak a port fogják.

úgyhogy ezennel fel is dobom:

- 1 db szobakerékpár (sebességet mér, meg km-t, meg állítható az ellenállás, de amúgy semmi különös)

- 1 db ab king pro (vagy mijaszösz, ilyen fekvős/felülős pad)

- 1 db sztepper

egyben, 15.000,- Ft-ért eladó, a nyóckerben. (darabja 5.000,-, ha valakinek nem kell minden) a szállítást nem tudom megoldani, de nem vészesek, személyautóban mind szállítható. kommentben, e-mailben lehet érte ácsingózni. :)

merthogy eddig sem éreztem én ezt az edzés dolgot, de ha a Kereskedő nem marad véglegesen, akkor sem érzem, továbbra sem, inkább úgy érzem (ahogy Barbika is jól megmondta pénteken): igazán rendben vagyok önmagammal, úgy vagyok szép és kívánatos, ahogy vagyok. és igenis van olyan pasi ezen a Világon, akinek így kellek, szőröstül-bőröstül, kívül-belül egyaránt. és ehhez tartom magam. ha nem a Kereskedőnek fogok így kelleni, akkor majd másnak. de nekem így jó, így vagyok csodálatosan szép, és ennyi. :) ÉS, ami lényeges, hogy olyan pasinak kellek így, aki nekem is kell. aki egyre jobban tud hiányozni, és alig várom már, hogy mellette ébredhessek fel. és nem azért, mert nincs más, hanem azért, mert Ő van. ;)