ja, aztán hazafelé én ontottam ki magamból, hogy mennyire szeretek OJ-val dolgozni, mert mennyit tanulok tőle, meg milyen jó a kapcsolatunk, meg már a gondolatát kitalálom, és remekül a keze alá tudok tenni mindent. és ez nem seggnyalás, csak tény. viszont ettől nekem továbbra sem lesz több pénzem. :(
úgyhogy bár rettenetesen nehéz a döntés, azért mégsem annyira az. főleg, hogy az idei évben, a kínai horoszkóp szerint, amit megteszek, az mind a jövő évemet fogja szolgálni. és szerintem a munkahelyváltás is. pláne, hogy Péter szerint ez a melóhely rövid- és középtávon egyáltalán nem jó nekem. lehet, hogy hosszú távon az lenne, de addigra én itt éhendöglök, vagy minden hajam szála kihull az idegtől.
és bár míg nem hívtak fel a jó hírrel, hogy engem akarnak, kár ezen kattogni, de úgy érzem, hogy a jelenlegi tunyaságomból egy új munkahely tudna kibillenteni leginkább. új feladatok, új emberek, új munkahely, más vállalati légkör/kultúra... kellenek az új behatások, hogy kimoccanjak a mostani állóvízből. mert hát állóvízben toporgok, még a lakásomat se vagyok képes kitakarítani hónapok óta, mert egyszerűen lezsibbaszt az egész nap, és nem felpörget, hanem csak megöl, szépen lassan elsorvaszt.
az internetes társkeresés egy csőd. szerintem én csinálom szarul. ezért inkább be is fejezem hamarosan, zéró eredménnyel (még csak 1 azaz egy randit se voltam képes összehozni senkivel az utóbbi 2-3 hétben). tegnap azon gondolkodtam, hogy valószínűleg soha nem lesz nekem senki elég jó. mindenkiben fogok hibát találni, mindenkivel lesz valami apróság, ami nem jön be. néha szar ám ilyen igényesnek lenni. :( nem akarom levinni a lécet, mert egyelőre azt sem hiszem, hogy egy olyan emberrel boldog lennék hosszútávon, akkor meg minek? pont elég volt erre az exférjem. alacsonyabb szintű volt, de a végén már alig vártam, hogy elcuccoljon végre. még egyszer ilyet nem akarok.
de akkor mi lesz velem? a maximalista oroszlánságom most aztán baszhatom. :( pedig ma reggel is ezt mondtam a tükörképemnek, miután megláttam magam felöltözve, sminkelve, kivasalt hajjal: "kurvajól nézek ki ma is, azt kell, hogy mondjam..." :DDD valamit mégis szarul csinálok, ha senki nem szólít le, se buszon, se megállóban, se buliban (najó, nem is megyek sehova), se boltban, sehol. :( a netben meg már nem bízok, meg nem is érdekel. még mindig azt gondolom, hogy a selejt van a neten, és ebbe magamat is beleértem addig, míg nem vagyok képes személyesen ismerkedni. sokan kérdezik ám tőlem a neten, hogy ilyen jó csajnak hogyhogy nincs senkije... hát ezen én is szoktam gondolkodni. nem mondom, hogy nem vagyok nehéz eset, mert hazudnék, de hogy ennyire nem találok senkit, az már azért elég érdekes... tudom, hogy magasan van a léc, meg elég nehezen engedek közel magamhoz bárkit is, főleg az utóbbi időben, mióta annyi faszságon keresztülmentem, de hát ennyire nincs jó pasi a városban? de az országban sem?
reggel a buszon kicsit szar volt, mert durván beleállt két pasi az aurámba. az egyikhez hozzáért a kezem állandóan, de az valami kisfiú volt, aki mozdulatlanul állt a forgóban, zenét hallgatva. viszont a Keletinél felszállt egy pasi, egy nagy dobozzal, és úgy állt meg, hogy teljesen körbekerített a kezeivel, ahogy kapaszkodott. néha egymásra néztünk, de a tekintete alapján egyáltalán nem volt szimpatikus. nem is bírtam sokáig ezt a szorítást, 3 perc múlva kimásztam onnan és máshol kapaszkodtam. egyszerűen sok volt.
de látom, érzékelem, hogy megnéznek a pasik, mégpedig azért, mert tetszem nekik, de vagy olyanok néznek meg, akiket bottal se piszkálnék meg soha (akkor inkább puncit nyalok az idők végezetéig), vagy gyűrű van az ujjukon (ez is milyen már? olyan öreg lettem, hogy már muszáj figyelnem a jó pasik kezét is, mert ha gyűrű van, akkor offf... régen legalább ezzel nem kellett foglalkozni. most már olyan korba értem, hogy aki ebben a korosztályban még szabad, az tuti gázos, vagy sérült lelkileg, mert az előző kapcsoalta volt gázos. ha meg foglalt, akkor ott virít is a gyűrű az ujján.), vagy szabadok, nem is gázosak elsőre, de beszarik, nem jön oda elkérni a számom, vagy nem mosolyog egyet rám, vagy bármi... én nem tudom, és nem értem.
én baszok el valamit? ezt nem így kell csinálni? osszatok már valami észt, tapasztalt nőcitársaim, mert kezdek kételkedni abban, hogy egyáltalán tényleg nő vagyok, pláne normális, egészséges nő, ha még egy szaros randit se tudok összehozni. ezért aztán kár koplalni vazze... DE NEM????
no, azért távol álljon tőlem, hogy elkeseredjek. mert én minden napot, percet, órát, élvezek egyedül is. csak valahogy jó lenne már összejönni valakivel. egy kicsit cicceregni legalább... vagy valami. nem tudom. :(
ésss... utóiratként egy szolgálati közlemény: GYURI!!! ha Te olvasol Belgiumból, jelentkezz már lécci!!! nagyon kíváncsi vagyok, hogy mi van veled, hogy vagy, stb. köszi!!! XOXO :)))