azért persze van alapja a szar kedvnek. mármint nem csak a hormonok.
elég bizonytalannak érzem a jövőm. mármint munkaügyileg. elfáradtam az elmúlt 6 évben, és nem vágyok már senkinek a főnöke lenni. szeretnék olyan munkát csinálni, ahol megbecsülnek, és békén is hagynak. de hát azon kívül, amit most csinálok, nem is nagyon értek semmi máshoz ugyebár. illetve értek, de vagy nincs róla papírom, vagy nem olyan magas szinten értek hozzá, hogy abban a témában próbáljak elhelyezkedni. és minden nap rá kell jönnöm, hogy a jelenlegi munkámban is van mit tanulni, még itt sem vagyok annyira profi, mint szeretnék lenni, vagy mint más, vagy mint lehetnék.
de most valahogy nem is akarok már ebben a témában fejlődni. mert elegem van. 12 év a szakmában, 6 éve vezetőként. megutáltam az egészet. az embereket is, a főnökösködést is, a számonkérést is, mindent. elég volt.
de fogalmam sincs, hogy mihez kezdek, ha máshoz kezdek. és ez aggaszt. ez a cég már annyira undorító, olyan szinten semmibe veszik az embert. és nemcsak engem, hanem leginkább az én beosztottjaimat (mert ha csak velem lenne ez, akkor még le is szarnám), annyira pénzhajhász az egész cég, közben meg pont azok nincsenek megbecsülve, akik a pénzt termelik. és bár persze ez egy csomó helyen előfordul, de itt az egész gusztustalanná kezd válni. és nem is csinálnak titkot most már jóformán abból, hogy a hangyák dolgozzanak, de dögöljenek éhen, a fejesek meg habzsidőzsiznek. szóval hányok, mert lehet ezt úgy is csinálni, hogy ne ez jöjjön le mindenkinek. de nem. itt már a látszatra sem adnak.
de ha nem történik valami, akkor itt fogok megöregedni, és egy besavanyodott, mégundokabb pitsa leszek 1-2 éven belül. az meg nem hiányzik.
munka után a Tesómmal plázáztunk. az új plázában. :) vele még nem jártuk végig, szóval muszáj volt. :) éppen hazaestem este a meccsre, ami egy rakás fos volt.
fáradt vagyok, aludni szeretnék, alig bírtam felkelni reggel. hogy fogok én holnap bulizni? ma kénytelen leszek pihenni. :)