vasárnap, augusztus 15, 2010

a szabadságom második

hetét passzív pihenéssel töltöttem, az első héthez képest. :)
hétfőn este feljött Zé. már vasárnap, hazafelé beszéltünk telefonon. sakál részeg volt. Apor születésnapját ünnepelték. közölte, hogy hétfőn nagyon meg fog dugni. mondtam, hogy ehhez 2 ember kell, azt majd én szabályozom. nagyon nem szeretem, mikor így viselkedik egyébként. utálom, mikor részegen kell vele telefonon beszélgetni. rémes volt. 
ja, és ehhez képest feljött hétfőn este, aztán mikor lefeküdtünk, úgy fél óra múlva már csak megkérdeztem, hogy "most akkor nem leszek megdugva?" erre ő: "áttehetnénk reggelre?" én meg persze beleegyeztem, hiszen láttam, hogy már bealudt. és kibaszott mérges voltam. egyrészt mert utálok reggel dugni. másrészt meg tudtam, hogy reggel kutyafuttában lesz minden. olyannyira így lett, hogy (bár nem számoltam, de esküszöm kellett volna) kb. 3 rántás után elment. parádés. ÉS ÉN???? 
én, aki készült az estére, aki várta, hogy mi lesz. kívántam a szexet, nem tagadom. de nem ezt a reggeli szart. olyan megalázó az egész. én ezt nem akarom többet. soha többet. egy használati tárgynak éreztem magam, semmi másnak. és nemcsak a 3 rántás miatt, hanem úgy egyáltalán. mi az, hogy ő bejelenti, hogy másnap meg fog dugni? és ha én nem akarom, akkor mi van? ráadásul mindig csak sakálrészegen jönnek rá az ilyen gondolatok, ingerenciák. amikor nem tökrészeg, akkor soha nem nyomul, soha nem csődör az ágyban, csak elszöszölünk lájtosan, halkan, a paplan alatt. a melleim, vagy egyéb erogén zónáim érintve sincsenek. olyan érzésem van, hogy seggpicsarészegre kell innia magát ahhoz, hogy úgy tudjon viselkedni velem az ágyban, ahogy az mondjuk egy férfitól elvárható, illetve ahhoz kell lerészegednie, hogy azokat a testrészeimet is kezelésbe vegye, amiktől egyébként undorodik. ilyenkor nem zavarja semmi... érdekes... engem csak fullrészegen lehet megdugni? remek. még jó, hogy tudom, hogy ez csak Zére igaz, más pasik józanul is tudják élvezni a testemet... 
kedd reggel elment dolgozni, én meg visszafeküdtem aludni. délelőtt bejelentkezett sms-ben, elnézést kért a reggeli szánalmas teljesítményéért. erre nem is válaszoltam. azóta sem. (mégis mit lehet erre írni?) 
bejelentette többek között, hogy szerdán elindul mégis Erdélybe, Aporral, pedig úgy volt, hogy nem megy. emiatt kicsit csalódott voltam, de hát pont leszarom. én még egyszer ilyen megaláztatásban amúgy sem kívánok részt venni. én ennél sokkal, de sokkal többre tartom magam, mint hogy ilyen esték és éjszakák legyenek. én ennél sokkal értékesebb NŐ vagyok, mint hogy a testemet egy darab húsként kezeljék, ja, de az is csak becsukott szemmel élvezhető. vagy tökrészegen. ki kérem magamnak ezt a bánásmódot! ki kérem magamnak, hogy Zé szerint nekem mindenhogy jó! jelentem, kurvára nem így van. és ezen nem is szándékozom változtatni. ha nem tetszik, el lehet menni a francba. tessék keresni egy olyan nőt, akinek tényleg tetszik a teste (legfeljebb nem beszélgetnek), vagy olyat, akinek elég néha egy-egy ilyen menet. én ezt befejeztem. 

úgyhogy a kedd délelőtti üzenetre nem válaszoltam, és azóta sem kommunikáltunk. bármennyire is emlegette még hétfőn a szülinapomat, aztán vagy mégis elfelejtette, vagy leszarta. szép dolog. még jó, hogy már ez sem izgat.

szóval kedd reggeltől mostanáig nagyjából összesen talán 2 órát töltöttem a lakáson kívül. egész nap itthon ültem, ettem, tévéztem, pihentem. csak és kizárólag bugyuta filmeket, vagy sportműsort, illetve ismeretterjesztő filmet voltam hajlandó nézni. teljesen kikapcsoltam, senkivel nem kontaktáltam szóban a Tesómon és a szüleimen kívül. egyszerűen nem volt kedvem senkivel beszélni. és ezzel nem akarok megbántani senkit, remélem, nem is bántottam meg senkit a héten az eltűnésemmel, de még rohadtul nem akartam a napi dolgokba visszacsöppenni. pont elég lesz holnap reggel. teljesen kizártam az életemből pl. a híreket, a közéletet. egy másodpercnyi híradót sem néztem, a netet is most kapcsoltam csak be, hogy nyugiban megírhassam amit akarok, ne holnap kelljen ezzel a munkahelyen görcsölni. 
a közélet ignorálását egyébként hosszú távra tervezem. nem olvasok indexet, nem nézek híreket, nem olvasok napi/heti lapot. nem akarom. megcsömörlötem, elegem van. ebből kifolyólag a blogomban sem lesz többé politizálás. mert nem foglalkozom vele. és még csak a folyosói pletykákat sem akarom tudni, mármint a munkahelyen, hogy most akkor mi történik az országban. leszarom. magammal akarok foglalkozni és semmi mással. meg természetesen család+barátok. 

a héten egyébként nagyon jól összejöttem a Macskával. talán még soha ennyire. rájöttem, hogy mi a legjobb tulajdonsága számomra: hogy nem tud beszélni. :) szanaszét dögönyöztem, nyünnyögtem neki, fotóztam, videóztam, meg könnyesre röhögtem magam rajta. áhhh... ez egy hülye. de imádom. :)) kurvajókat beszélgettem vele. :) illetve hozzá, de hálistennek soha nem válaszolt. :)

a terveim a jövőre nézve: ja, az titok. :) szeretnék meglepetést okozni. :) hatalmas terv, de jó terv. biztos vagyok benne, hogy ez most mindenkinek tetszeni fog, ha kiderül. :)

a pasizás? egyelőre jegelem. a szex hiányzik (pontosítok: inkább a gyengédség, a csók, az ölelés hiányzik), de mindenáron nem kell. hétfő este kivételével, vasárnap óta minden este pornót néztem, és rengeteget élveztem. :) most egy darabig elég ebből is. úgyis jön Vérnénnye hamarost. :)
szóval pasizás témára visszatérve csak annyit: nézelődök, jelen vagyok egy-két helyen, de csak azzal vagyok hajlandó egyáltalán levelezni, aki tényleg bejön és szimpatikus és minden elvárásomnak megfelel. úgyis tudom, hogy egy stramm 40-es lesz a párom, szóval amíg nem jön abból a korosztályból valaki, aki okés, addig nem töröm magam, és nem bosszankodom mások, hülyék miatt. 

tegnap főztem egy jó nagy adag chilis babot, most megyek és eszek, aztán megnézem a Liverpool-Arsenal meccset. tegnap 5 mérkőzést láttam, végre van normális foci a tévében, úgyhogy egyből jól rá is zizzentem. :)