egész hétvégén azon agonizáltam, hogy mi van Zével, mikor ér már haza, jelentkezik-e egyáltalán, él-e még, nem esett-e baja stb. nos, eddig a percig semmiféle életjelet nem adott magáról, de tegnap délelőtt pl. belépett iwiwre. tehát itthon van. tehát semmi baja.
gondolom beleolvasott a blogba és jobbnak látta, ha nem jelentkezik. én meg ettem a kefét. tök feleslegesen.
szóval vagy besértődött, vagy úgy gondolja, hogy nekem akar jót tenni azzal, hogy nem kerül elő... hát remek.
most persze kurvaszar, de lehet, hogy tényleg jobb így. nem kell csinálni a fesztivált. éljük az életünket, egymás nélkül és kész. 9 hónap után talán most végre pont kerül a dolog végére. legbelül persze bele akarok halni, de majd túlélem. ennél durvább dolgokat is túléltem már. nem ez lesz az első, hogy valaki eltűnik az életemből.
a hétvégém egyébként egy nagy rakás fos volt. egy hányás. egy szar. szombaton az én szülinapomat ünnepeltük, én meg jól berágtam, mert nem úgy történt az ünneplés, ahogy nekem tetszett volna, cserébe jól meg is bántottam otthon mindenkit. üvöltve zokogtam. áh. tiszta ideg voltam, persze Zé miatt, mert 3 napon keresztül a telefonom bűvöltem, hogy mikor jelentkezik már. aggódtam, mint az állat. szóval a szombat elcseszettül sikerült, a péntek, meg a vasárnap még valahogy, de vasárnap meg már jöttem volna haza, a Tesóm meg még húzta az időt, meg töketlenkedett, én meg ezt kurvára nem bírom, akkor is felhúztam magam.
komolyan, nem kéne nekem emberek közé menni. teljesen felesleges. mondjuk, nincs is hozzá sok ingerenciám. mármint, hogy bárkivel is kommunikáljak. olyan szinten rühellem az embereket, hogy az nem igaz. no, ez nem újkeletű, de durván elhatalmasodott rajtam. sajnos a családomtól is agyhúgykövet kapok, ami a legnagyobb gáz. pedig ők az egyetlenek, akik legalább szeretnek. nekem meg ez sem kell. semmi nem kell. és senki nem kell. szerintem csinálok egy "antiszoc" blogot, ahova ki fogom fröcsögni folyamatosan, hogy mi bajom az emberekkel. hogy miért utálom őket, és hogy miért ne szóljon hozzám senki, ha jót akar.
elkezdtem chatelni egy sráccal. kétszer beszéltünk pár órát. aztán már olyan sms-eket küldött, hogy hiányzom neki, meg így Drága, meg úgy. odavan értem, meg vissza. mondjuk, még nem találkoztunk. gondoltam rá, hogy bár kurvára nem vagyunk egy hullámhosszon, azért (gecimód) egopolírozónak megtartom, amíg nem találok jobbat, de a srác annyira gáz, annyira kezelhetetlen, hogy kész. tegnap még sms-eztünk, de be is fejeztem. hülyékkel nem foglalkozom, akkor inkább maradok egyedül tovább. jó az nekem.
írt most egy másik. sajnos nem 40-es. nem is annyira stramm. külsőre nem pont az esetem, amit viszont a párkapcsolatokról, meg a világlátásáról több oldalon keresztül összeírt egy levélben, az nagyon-nagyon szimpatikus. teszek egy próbát. hátha. legalább megbaszna valaki rendesen végre. már azért megérné találni valami jóképességű egyedet. érzem, hogy a rendszeres szex hiányzik az életemből. egy hetet végigtárcsáztam a tévé előtt, aztán most egy hét Vérnénnye, de most már jól esne egy tartalmas testi kontaktus. ahol kapok is.
parádé. most írt Zé sms-t, hogy most lépték át a határt... (kitől is hallottam én ezt már? :D Vikuska biztos tudja :D). a faszomat beleverem. :) csak emlegetni kellett. :) mindegy, semmit nem vonok vissza, semmit nem törlök. ez a naplóm. ezt gondoltam, ezt éreztem, ki kellett írni magamból, hát megtettem. majd kezd vele amit akar. vagy nem. meg különbenis. a ráknak jár ez ide olvasgatni. mondjuk én voltam az a barom, aki megadtam neki a címet. :) ezt is megehetem aranyosan. :)
olyan baromságokat álmodtam ma éjjel, hogy az nem igaz. kezdődött azzal, hogy már péntek reggelre egy magas szőke pasival szexeltem álmomban. namost, az a hülyegyerek, nevezzük monjduk Asztalosnak, szóval ez egy magas, szőkésbarna pasi, és hát nyilván miatta álmodtam ezt. erre ma hajnalban az volt, hogy magas, szőke pasival randizok, sőt, szexelés van betervezve, de mire odaérek hozzá, már a Csillagász hangja jön ki a száján. külsőre nem olyan (egy drabális, 2 méteres, 120 kg-os, szőrös pasinak láttam álmomban, simán felkapott a nyakába), de a hangja a Csillagászé volt. (az hogy került most elő az agyamban már megint???) aztán a nagydarab pasi eltűnik, sehol se találom, majd egyszercsak ott a Csillagász, jön, hogy bocs, de ő most nem képes szexelni, mert a haverjával full lelazultak, és bocs, de most nem. én meg csak néztem, hogy de hol az én pasim? aztán még a Tesóm is előkerült álmomban, meg otthon voltunk, a szülőfalunkban, ő a szomszéd házban lakott, vagymi. áh. na, ebből felébredtem 4 körül. kimentem wc-re, aztán visszafeküdtem, és akkor meg a Tesómmal mentünk valami romkocsmába, ott kértem egy doboz cigit, meg venni akartam egy fasza öngyújtót, erre mondja a pultos, hogy 2935,- HUF, vagymi. mondom, ez hogy lett ennyi? erre látom, hogy egy gramm fű, már oda van csapva, mert hát az az egyezményes jel a pultban, hogy ha valaki olyan cigit kér, mint én, akkor az kér egy gramm Mariskát is. pfff... ez csak egy álom volt, de szép is lenne, ha így működne... istenem... :)
összességében olyan érzésem van, hogy egész éjjel nem aludtam. annyira sokat álmodtam, vagy olyan sokáig, hogy totál nem érzem magam kipihentnek. az álom ugyebár nem a mélyalvás szakaszában van, hanem csak egy félig-meddig alvósban, és mivel sokáig tartott, úgy érzem, semmit nem aludtam. 4 után megint álom, 6-kor meg már ébresztő... áhhh... hulla vagyok. :(
voltam reggel körmösnél, most nagyon visszafogott lett a dizájn. elég volt a harsányságból. :)
ma gyümölcsnapot tartok. a hétvégi zabálás miatt. nem ettem sokat, de akkor is. muszáj visszafogni az arcomat. ha lesz erőm, márpedig muszáj, hogy legyen, ma nekiállok a testmozgásnak. legalább heti háromszor egy órát, vagy amennyit bírok... szóval tolni kell, mert a pacalságtudat teljesen megöl már. :(