no, belevágok, nem filozofálgatok. :)
kezdem ott, hogy a Bőgőssel töltöttem a szombat éjszakát. az Ozorára indulás előtti éjszakát. ő keresett meg, hogy van-e kedvem találkozni vele. és volt. a Gödörnél találkoztunk este 10-kor. hozott egy üveg rosét, eldumálgattunk egy darabig. sajnos jól nézett ki... de amúgy nem hatódtam meg tőle. de tényleg jó volt beszélgetni, hiszen éppen egy éve nem találkoztunk és nem is igazán tudtunk egymásról. egy idő után kifejezte azt a szándékát, hogy szívesen megdugna. én meg nem tiltakoztam ez ellen. hazajöttünk, borozgattunk még, pornót néztünk, aztán 2 menet is volt. (ennyit arról, hogy rápihenek Ozorára)
a 2 menet egy felet sem tett ki számomra. egyáltalán nem volt nagy élvezet. jó volt csókolózni, a csókját mindig is szerettem a Bőgősnek, de a többit inkább hagyjuk. és tényleg kicsi a farka. és tényleg nem emlékeztem már erre. és így meg végképp nem élveztem. legtöbbször nem is éreztem semmit. na, mindegy. arra egyébként tökéletesen megfelelt ez a találkozás, hogy rájöjjek, teljesen lejöttem a Bőgősről. 1 éve ilyenkor még nem gondoltam volna, hogy ezt le fogom írni még valamikor, és így is fogom gondolni. most meg tessék. semmit nem jelent már nekem ez az ember. és a hátam közepére sem kívánom.
reggel szépen elhúzott haza, én meg nekiálltam csomagolni. persze egy csomó fontos dolog kimaradt, de hát így jár, aki kapkod. :)
délután 3 körül értünk Ozorára, én már Simontornyától ujjongtam és visongtam a kocsiban örömömben.
szóval vasárnap délután check-in, Tesómék elhúztak haza, én meg végre ott maradtam, egyedül. :) egyből csináltam egy cigit, aztán sétálgattam, ücsörögtem, olvasgattam, fotózgattam. mikor igazán tudatosult bennem, hogy megint ott vagyok, és megint kezdődik a fesztivál, elbőgtem magam, annyira boldog voltam. :) és akkor még 2 nap hátra volt a kezdésig! :) első nap viszonylag korán lefeküdtem, iszonyat fáradt voltam a szexelős éjszaka után.
hétfőn ébredés után tusolás a szabad ég alatt, elég nagy közönség előtt (a zuhanyzó ajtajaként szolgáló lepedőt elég sokszor elfújta a szél, csak az nem látott, aki nem akart. cserébe persze én is nézelődtem. :D) felfrissültem, majd fogtam magam és elmentem egy nyugodt, árnyas helyre piknikelni. vittem kaját, bort, vizet, könyvet, hálózsákot. egész nap egy fa tövében hédereltem a dombtetőn. délre jól be is rúgtam. :) olvasgattam, pihengettem. este, mivel buli még nem volt, megint lefekvés, viszonylag időben.
kedden, a fesztivál kezdetének napján inkább a nagyobb népsűrűséget kerestem, hogy szokjam. :) a központban ültem le, megint szinte teljes piknik felszereléssel, de alkohol nélkül. német fickók ácsorogtak mellettem a hűvösben, egy komoly távcsővel, és onnan nézték a forgatagot. vicces volt. :) közben ment a hangcucc beállítása, nem volt szar. :)
közeledett viszont egy vihar, pont a nyitóestére, úgyhogy egy idő után a sátor menedékébe húzódtam be, hogy felkészüljek az estére.
özönvízszerű eső zúdult le, hatalmas vihar volt, a sátram természetesen állta a sarat. német fiúk mászkáltak, közben ha láttak nyitott sátrat, azt behúzták, hogy ne ázzon be. pozitív élmény. :)
aztán csak elkezdődött a buli. :) az eső nem hagyta magát, de legalább nem szakadt már annyira. én nem áztam el, viszont olyan nagy sár lett, hogy alig lehetett közlekedni. nem vittem bakancsot, mert minek, cserébe a szép cipőmet saraztam szarrá, bokáig elmerülve. nem voltam boldog. :( nagy nehezen átevickéltem a chillhez, ott táncikáltam hajnalig, mert meg akartam várni a napfelkeltét, hogy lássak eljutni a sátramhoz. nem volt ám azon a terepen egyszerű semmi. az olyan bizonytalan lábú és béna csajnak, mint én vagyok, át kellett mindig gondolni, hogy hova és hogyan és mikor indulok el, mert könnyen kitörhettem a nyakam egyébként, vagy fülig saras is lehettem volna. de nem lettem hálistennek. :)
szerda pihi napnak indult, aztán délután a chillben Pupilla varázsolt el. kurvajót táncoltam. :)
csütörtökön dél körül keveredtem elő, délután Kalumet in DUB (mekkora dárenbészt tolt a srác!!), majd OTT (UK) érkezett. a chill csurig megtelt. izzadt emberek hullámoztak, táncoltak egyszerre, orrvérzésig. akkora buli volt, hogy nem tudom elmondani. :) lement a kedvenc számom is Tőle, meg egyáltalán... ez a dj valami frenetikus... olyan zenéket tolt, hogy befostam... :) ücsörögtem még utána a hűvösben, a fák alatt, meg pihiztem, aztán ennyi volt ez a nap nagyjából.
péntekre már kezdtem szétcsúszni. az egy dolog, hogy egy vakond dolgozott 1 napja a sátram alatt. konkrétan arra ébredtem csütörtökön, hogy a vállam alatt mozog a föld. egyik kis kupac nőtt a másik után. para volt, mert attól féltem, hogy kirágja magát, illetve berágja magát a sátramba, én meg megyek haza éjszaka és puff. sikítás meg minden. úgy tűnt egy ideig, hogy lekopott, de aztán péntek reggel megint kiüldözött a sátramból. ő sajnos korábban kelt, mint én. jó kis felhőszakadás kerekedett reggel 7-re. épp, hogy leértem kávézni a zuhé előtt. volt nagy rohanás lefelé a dombról. :) utána meg csak pislogtam, hogy hömpölygött a víz abban az árokban, amin még vasárnap száraz lábbal át lehetett kelni. én persze a söntésből, védett helyről nézegettem erre-arra. aztán mocskosul szétestem. fogalmam sem volt, hogy milyen nap van, hogy előző nap hol voltam és mit csináltam, és hasonlók. teljesen felborult minden, hálistennek. :) nem tudtam már, hogy merre vagyok arccal. :) a chillben töltöttem az időt, de nem tétlenül. táncoltam, röhögtem, volt, hogy teljesen röhögőgörcsöt kaptam tánc közben. (mondjuk ezt már nem tudom, hogy melyik nap volt) egyszerűen nem tudtam abbahagyni. kb. egyedül táncoltam a chill közepén, közben meg néha a térdemet csapkodtam. mert mindig eszembe jutott valami. aztán már azon röhögtem a végén, hogy miken tudok röhögni. hogy micsoda faszságok tudnak az eszembe jutni. :) a könnyem kicsordult, de nem egyszer. de már szinte tényleg bőgtem, annyira röhögtem. örömkönnyek voltak, nah. :) nagyon élveztem. :)
szombaton délután bekínáltam magad Liquid Soul zenéjével, a nagyszínpadnál. persze csak hátul, a tűz körül táncikáltam. én nem tudom, hogy tavaly hogy bírtam ki 1 teljes hetet a nagyszínpad mélynyomójától 2 méterre... most olyan hangerővel ment minden, hogy szinte elviselhetetlen volt még a tánctéren kívül is. najó, nem elviselhetetlen, de brutál. :) pont elég is volt ennyi belőle. :) a chillben is néha meg lehetett bolondulni a zsinnyegtetéstől. edzettem ott (is) magam rendesen :)
vasárnap aztán Tristan (FR) táncoltatott meg, még a hazajövetel előtt. nagyon jó buli volt, és rengetegen voltak. :) aztán jöttek értem a Tesómék, és bár volt egy kis fennakadás, azért minden jó, ha a vége jó. nem is én lennék, ha nem kalandosan értem volna haza. igazából a buli kapujáig volt kalandos kijutni, de 20 perc sétával és egy srác segítségével ez is megoldódott. a sátorösszecsukás szokásos kérincsélős történet lett, mert még mindig nem tudom hogy kell. aztán pici cipekedés, de közben nézelődés, beszélgetés, majd kocsiba be, ablakot le, könyököt ki, kettesbe be. :)
őszintén szólva, vártam már, hogy hazajöhessek. maradhattam volna hétfő estig simán, de azért az 1 hetes sátorozás már kicsit megviselt a végére. jó, hát voltak dolgok, amik alapvetően hiányoztak a cuccaimból, meg legközelebb máshova rakom a sátrat is, de nagyon vágytam már a saját wc-mre és az ágyamra. meg egyéb civilizációs dolgokra, amik egyébként kurvára nem hiányoztak Ozorán, csak már a végén. szóval bírom én a sátrazást, de asszem 1 hétig max. vagy nem fesztiválon. vagy mittomén. :)
összességében egyébként nagyon jó volt Ozora, de sajnos szerdától eléggé elcsesztem magamnak. folyton csak azon rágódtam, hogy Zé miért nincs ott, mert vele mennyire jó lenne. valahogy most nem tudtam egyedül annyira élvezni az egészet, mint tavaly, mert most tudtam, hogy van valaki, akivel még jobb lenne. van egyetlen ember az ismeretségi körömben, akivel még az egészet fokozni lehetett volna, és az Zé. és mivel tartottuk a kapcsolatot telefonon, ez elég sokszor eszembe is jutott. és ezen elég sokat keseregtem is. mindenesetre elhatároztam, hogy egyedül nem megyek többé Ozorára. nem mondom, hogy pont Zével fogok menni legközelebb, de egyedül már nem. úgy már nem buli. kell valami társaság, legalább 1 ember, akivel lehet hülyülni.
fú, és annyi jó csajt láttam... jesszus!!! elég sokszor elkalandoztak a gondolataim. :) voltak jó pasik is, de azok kevésbé izgattak. viszont a csajok, egy szál bikiniben, meg akármiben... jujjj... :P gerjedtem ezerrel. :)
és rengeteg magyar volt. tavaly péntekig nem hallottam magyar szót, most meg azonnal. de a külföldiek is jó fejek voltak. :) minimális kommunikációra voltam képes velük, mert bár értettem szinte mindent, válaszolni nem igazán tudtam.
a pultban mindig mindenki kedves volt, az 1 év alatt összekuporgatott kis pénzemet jól el is vertem, mert sajnos rászoktam a büfében kajálásra egy idő után. de nem sajnáltam. egy évig sakkoztam, trükköztem, számolgattam, gyűjtögettem a kis pénzemet, hogy ott lehessek. ez nyilván jövőre is így lesz, csak most már megpróbálok ügyesebben gyűjtögetni. :) kevesebb parával. :)