szerda, március 09, 2011

teljesen bedepiztem mire

hazaértem tegnap. totál elszállt az agyam ettől a fos nőnaptól. oké, hogy "komcsi" ünnep, meg pont leszarom, de ahogy néztem hazafelé, még az utolsó szánalmas nőszemélynek is volt a kezében egy szál virág, vagy bármi, meg a pasik is virágokkal rohangáltak mindenfelé, nálam meg semmi.
a munkahelyen ez annyira gáz, mert ez a tahó cég még arra sem veszi a fáradságot, hogy egy csokor, 100,- Ft-os hóvirágot hozzámbasszon (vagy bármelyik nő kollégámhoz). vagy egy szem bonbont, vagy bármit. de szóban se történt semmi. ebből is látszik, hogy ennél a cégnél milyen szinten semmibe veszik a nőket, hogy itt csak a férfiak számítanak senki más. hányok tőlük. az összestől. mármint aki itt dolgozik. kivéve OJ persze, bár ő is szart bele a nőnapba, de hát ezt már megszoktam tőle. se karácsony, se névnap, se szülinap (mondjuk nem is szeretem munkával tölteni a szülinapom, az is igaz, 3 éve már, hogy szülinapom előtt és után jó pár nappal a kerületbe se teszem be a lábam)... nem várom el, csak egy vakkantás, vagy valami... 
aztán hazafelé még átfutott az agyamon, hogy pasim sincs (egyelőre), aki megörvendeztetne legalább egy kedves szóval. na, ettől jól be is fordítottam magam, mire hazaértem.

a vicces az egészben egyébként, hogy az egyetlen, valóban csak nekem szóló, ráadásul kedves üzenetet, még reggel kaptam a Kostól, akivel lassan 1 éve nem találkoztam, és nem kommunikáltam. ő mégsem felejtett el, ő fontosnak tartotta, hogy üzenjen. őszintén szólva egyre többet gondolok arra, hogy újra találkoznom kéne vele... nem tudom, hogy most milyen párkapcsolati (v)iszonyban van, de alapvetően annyira vágyom egy kis gyengédségre, hogy még az sem érdekelne, hogy otthon várja a nője, ha engem kényeztet és leápol egy kicsit (testileg, lelkileg egyaránt). csak attól félek, hogy majd megint az agyamra fog menni, és nem tudom lerázni... bár hiányzik a bulizós társasága is, hogy vele lehetett jókat piálni (ráadásul ő fizette), meg táncolni, állatkodni, kirándulni... háttt... még gondolkodom, hogy előkerüljek-e a számára... 

otthon szomorúan konstatáltam, hogy a Dadus c. sorozat lecsengett a Viasaton, és ez az Éden hotel meg gáz, bármennyire is azt hittem, hogy majd jó lesz. hát nem az. tévézgettem, de közben hívott Zsó, meg aztán beszéltem Barbival, és Vikivel meg sms-eztem, és már egyáltalán nem voltam befordulva, mert igazából azok a Nők, vagy inkább Csajok (és ezzel talán nem sértek meg senkit), akik fontosak nekem, azokkal pont tudtam beszélni tegnap. és igazából minden pasi bekaphattya, mert a Nők a Világ urai, és ennyi. ha Mi nem vagyunk, akkor egy pasi sincs ezen a Földön. és mindent a Nők irányítanak. MINDENT!!! és amikorra ezt végiggondoltam, meg azt, hogy mennyire jó Nőnek lenni, és mennyire jó, hogy vannak Barátnőim, és akkor már nem is voltam befordulva. :)

megnéztem a Barcelona-Arsenal meccset természetesen. csodálatosan játszottak a hazaiak, Messi első góljánál kirázott a hideg, annyira trükkös volt és pimasz. az Arsenalnak egyébként a védőmunkáját dicsérném meg mindenképpen. nem volt esélyük támadni (úgy szereztek egy gólt, hogy nem is lőttek kapura... öngól volt bazz...), de a védekezést zseniálisan megoldották. csak persze látható és sejthető volt, hogy nem lehet kibekkelni a Camp Nouban 90 percig. (űristen... mekkora stadion az!! nagyon szeretnék eljutni egyszer oda is. :D) Robin Van Persie meg felelőtlen volt. én úgy láttam, direkt elrúgta a labdát, mielőtt elzavarta a bíró zuhanyozni, szóval járt a lap. 
hujjuj, ez nem egy fociblog. bocs. sajnos a Szarsenálosokat már annyit cinkeltem, hogy nem engednek hozzászólni semmihez. :) itt élem ki magam. :) bár van saját focis blogom is. de hülye vagyok... :)))

ma találtam egy állás hirdetést, ami megtetszett, és a profilomba vág (a jelenlegibe, de több pénzért már ez sem izgat). el is küldtem azonnal a jelentkezésemet. olyan magabiztos vagyok az új külsőmmel, meg persze a full pozitív belsőmmel, hogy nyilván behívnak, és nyilván felvesznek. ez nem kérdés. :)

a MU-s blogon nagyon jók a cikkemre írt visszajelzések, kommentek. tök boldog vagyok!!! a hétvégén nekilátok a következő fejezetnek, mert most egészen belelkesültem. :)