negyedik O.Z.O.R.A. Fesztiválom. :) mert tökéleteset kértem, ezért olyan is lett. hálálkodtam is érte rengeteget. :)
szombaton délután 2 körül indultunk el végül a Tesómékkal, viszonylag gyorsan oda is értünk, és be is jutottunk egészen hamar. kipakoltam a cuccom, felállítottam a sátram, behúztam a cippzárt, aztán el is kezdett esni az eső, de ez akkor már pont nem érdekelt. :) a cuccaim védve voltak, én meg leszartam, ha elázok. :) a Tesómék hazamentek, én meg bedöglöttem a sátorba. egyből el is aludtam. hiába no, hosszú volt az előző este, éjszaka. vagy inkább rövid? :) szóval megint hulla fáradtan értem Ozorára, de volt időm aludni. :) vasárnap és hétfőn sem csináltam sok egyebet, csak pihentem, olvastam, sétálgattam, kávéztam, nézelődtem, hallgattam a szomszéd sátrazókat. :)
már a múlt hétvégén feltűnt, hogy sok a magyar, vagy legalább is egyre több. ennek annyira nem örülök, de hát ez van. érdekes, hogy voltak helyzetek, amikor úgy éreztem, hogy rengeteg külföldi van, hogy mindenki az, és csak én vagyok magyar. máskor meg azt éreztem, hogy már több a magyar, mint a külföldi.
kedden reggel 10-kor kezdett el pörgetni Format C: a Pumpui sátorban. az ő műsora a Tiloson a Dawntempo minden szombat reggel. naná, hogy ott kellett pörögnöm! :) és cuki volt, mert előtte odajött hozzám, hogy még fél óra és kezd. aztán a set közben is kinézett rám, és kérdezte, hogy "Jó?" (mármint a zenéje, amit tol) én meg fülig érő vigyorral bólogattam pörgés közben, hogy "nagyon!!!" :))) megismerkedtem a barátnőjével is. odajött hozzám, hogy én vagyok ugye? hát persze, hogy én. :) mármint Format C: nagy rajongója. :) jól megölelgetett, meg később is többször rámvigyorgott. :) azt kell, hogy mondjam, az egyetlen kurvajó magyar pasi Ozorán Format C: volt. hmmmm... zsönyörűség. :)
a pasikkal meg általában úgy voltam egyébként, hogy ha jó pasi, akkor tuti külföldi, a magyarok között meg elvétve láttam normálisan kinézőt, nem agyontablettázottat, aki még szingli is. amúgy sem a pasizásról szól O.Z.O.R.A., hanem a kikapcsolódásról. :) a Kos érdeklődött csütörtökön, hogy mi van velem, megpendítettem neki, hogy hétvégére lejöhetne, de szerencsére nem jött. mert később rájöttem, hogy én egyedül szeretek lenni Ozorán. persze, ha jövőre már párkapcsolatban fogok élni, akkor nyilván a pasimmal megyek el, de ha nem lesz pasim, akkor megint egyedül. :) nem hiányzott oda nekem senki, hogy őszinte legyek. többször is gondolkodtam ezen, de halálosan jó volt egyedül. kibaszott jól éreztem magam! :))
na, kedden délelőtt úgy széttáncoltam magam a Pumpuinál, hogy az esti megnyitóra úgy kellett összekaparnom magam. rettentő szar zene volt (Ozric Tentacles), csak messziről lehetett élvezni. éjfélkor már ágyban is voltam. :)
szerdán délben már a chillben voltam (előtte azért pörögtem Mindwave-re a Main Stagenél), ott Naga nyomta, aztán Pupilla, majd a Solar Fields következett. olyan hálózsákot sikerült tekernem a sátorban mindig, hogy kb. két pillanat alatt bekészültem tőle, folyamatosan. :) a sártam a nagyszínpadhoz nagyon közel volt (oda soha többet nem rakom, az tutter!!), így a sátorból is cd minőségben tudtam élvezni több előadót is. így járt pl. szerda este Union Jack és Sesient, mert nem volt erőm hozzájuk.
csütörtökön elszomorodott az idő egy kicsit (kedd és szerda 1000 fok volt), de mivel killer éjszaka volt, én nem is bánom, legalább mindenki kipihente magát. :) az eső lógó lába ellenére csütörtök délelőtt már megint a chillben evett a fene. Aurafood, majd Kalumet (in dub), később Soul Surfer ment. ezeket végigtáncoltam. főleg azért, mert akkor kezdett el esni igazán, dél körül, én meg persze szandiban voltam. cserébe az új chill körül elég agyagos a terület, ömlött a víz, úszott minden és jött a sártenger. úgy nézett ki, hogy végképp a chillben ragadok, mert nem tudok eljutni a sátramhoz sehogy. pláne száraz lábbal nem. de később elkezdték hozni a szalmabálákat, és akkor jobb lett a helyzet. :)
este a Green Nuns of the Revolution lépett fel a nagyszínpadon, de mivel fos idő volt, ezt is a sátorból hallgattam. közben eszegettem, olvasgattam.
pénteken újra csodálatos napunk lett! :) a reggeli kávézás után a chillben bb303 set ment, utána eltakarodtam a nagyszínpadhoz, mert kezdődött a Raja Ram vs. Simon Posford exkluzív, 4 órás set. a délutánt pedig Man With No Name zárta. annyira meleg volt, hogy a Simontornyai Önkéntes Tűzoltóegyesület meglátogatta a fesztivált a tűzoltókocsijukkal, naponta többször is, és locsolták a bulizókat. :) a legviccesebb az volt, hogy itt nők is vannak a tűzoltók között, az egyikük, egy tipikus Marika néni, annyira belejött a bulizásba, meg abba, hogy a fiatalok őrjöngenek a locsolócsövéért, hogy a 3. kanyartól már felállt a tűzoltó kocsi tetejére, és onnan locsolt, közben meg ritmusra rázta a fenekét. beszartam, annyira cuki volt!!! :) tapsoltatta a népet, mint egy igazi sztár. :)
este nem mentem le a buli közepébe, inkább csak a felső dombról néztem a pörgést, meg ott táncoltam. ekkor játszott: X-Dream, majd The Delta, és még Driss-t is hallottam. :)
szombat, megint rekkenő hőség. :)) a nap fő fellépője Atmos volt, a fullon képviselője. persze azonnal sikítozni kezdtem, mikor játszani kezdett, hogy nekem Atmos cd kell!!! mert annyira jó zenéket tol, hogy egyszerűen kész, szerelem. :) előtte azért még Subsonciousmind, és James Monro classic set, csak hogy bemelegedjek. :) aztán Atmos csúcsrajáratás, sikítás, őrjöngés. :)
délelőtt már muszáj volt telefont is töltenem, mert egyrészt fotózni akartam, másrészt meg a hazautazás miatt, hogy tudjak a Tesómmal beszélni. a telefon más miatt nagyon nem érdekelt. volt nálam könyv, leszartam a világhálót nagyjából. :) a töltés után belehallgattam Digital tooki zenéjébe, de annyira nem jött be, hogy inkább mentem Atmosra hangolódni. :)
este megint csak a dombtetőn buliztam. tudom, záróeste, meg az egyik kedvencem, a Star Sounds Orchestra lépett fel, de így legalább nyugodtan táncolhattam, mindent jól láttam és hallottam. a dekoráció (főleg éjszaka) szenzációs volt!!! megint nagyot alkottak, az biztos! :) volt még tűzijáték is, meg mindenféle tüzes őrület, szóval jól telt ez is. még Gus Til is befigyelt, aztán éjfél körül elhúztam a csíkot, mert vasárnapra egésznapos pörgés nézett ki, és nem akartam hulla lenni. :) mondjuk az éjszakai panorámától való búcsúzkodás (szombat este volt az utolsó) elég lassan ment. 15-20 percig tartott, mire el tudtam szakadni a látványtól, meg a csillagoktól, amiket minden este tátott szájjal néztem. órákig. :)
vasárnap 8-kor ébresztő, összepakoltam a cuccom a sátorban, aztán elindultam a terepre. :) Tristan után pihiztem a chillben egyet Kaya Project és Nanda segítségével. itt volt egy nagy "kiborulásom", mert eszembe jutott az édesanyám, és nagyon elkezdtem bőgni. eszembe jutott, hogy mennyire szeretem (megjegyzem, nemcsak ekkor jutott eszembe, de itt volt időm rajta elmélkedni is), hogy mennyire kevés időt töltöttünk eddig egymással, és vajon mennyi van még hátra? eszembe jutott az életének az a része, ami előttem zajlott és korántsem volt mókás. bőgtem egy hatalmasat. zokogtam. annyi érzelem, érzés gyűlt fel bennem, hogy csak bőgtem, mint egy pisis, de elég sokáig. aztán persze már röhögtem is, nem tartott ez sokáig, de jól esett nagyon sírni egy hatalmasat.
végül összeszedtem magam, és elindultam az utolsó nagy bevetésre, a nagyszínpadhoz.
jött a Transwave, az ő számuk a Land of Freedom, ami nekem egyet jelent egyébként is Ozorával. no, hát őrjöngve táncoltam, vihogtam, tomboltam.
ezután Tsubi pörgetett, a kedvenc számom is lenyomta Liquid Soultól, úgyhogy nagyon örültem. közben néztem a felhőket, bámultam ki a fejemből.
utána még egy kis progi: Ace Ventura, majd a meglepetés fellépő, aki nem volt más, mint LIQUID SOUL!!! már Ozora előtt valaki megpendítette fb-on, hogy talán ő lesz a meglepi előadó, de csak reménykedtem, hogy tényleg. de tényleg ő volt az. a surprise. addig igazából ezt nem is hittem el, míg bele nem csapott a Crazy People c. kedvenc számomba, akkor már biztos voltam benne, hogy ő pörget. aztán még Hypnotic Energy is volt, eredetiben (nem a Tsubi-s remixben), így lett teljesen katartikus a vége.
vasárnap este fél8 körül érkeztek meg a Tesómék értem. persze nem engedték be őket, de én feltaláltam magam, és a biztonsági őrökkel kivitettem magam a kapuig. még a sátram nem volt összecsukva, így azt csak úgy felbasztam a platóra, meg a két táskámat, meg én is felültem, és így. mindenki csak nézett, hogy micsoda mázlista vagyok. hát, csak szépen kell pislogni, meg szépen kell kérni. Mindenkitől.
most számoltam össze: összesen 35 órát táncoltam körülbelül, plusz a kedd délelőtti Pumpui-s őrület még vagy 3 óra. mindezt vegyesen követtem el, tehát most nemcsak a chillben, vagy nemcsak a Main Stage-nél, hanem nagyjából egyformán, mindkét helyen. szerintem ez a legegészségesebb egyensúly.
nos, ezek voltak a konkrét programok, történések. most mennem kell, a gondolataim majd egy következő posztban kerülnek a kedves olvasók elé. :)