hétfő, december 12, 2011

ki kell javítanom

magam. mostanában nem vifon levesen élek, hanem Smacken. tudom, nem nagy különbség, de mégis. :) ebből is a csípős fajtát kedvelem, és a saját receptem szerint még megbolondítom csípőspaprikás ömlesztett sajttal... hmmm... 3 napig nem ettem és már elvonási tüneteim voltak, de komolyan. :) jut eszembe, majd fogok csinálni egy gasztro-blogot is, mert már annyi saját, egyszerű és gyors receptem van, ami ráadásul olcsón megvalósítható (ez alap), hogy ez már megér egy blogot. :) vagy egy szakácskönyvet, hurkabőrkötésben. ;)

a szerdai meccsről tán nem is beszélnék sokat. azt kaptuk, amit érdemeltünk. ebből a csoportból, ebből a híg fos csoportból már régen tovább kellett volna jutnunk. de nem para, EL-t még úgysem nyert sem a csapat, sem SAF. így legalább a kedd-szerdáim szabadok lesznek, nem kell sokáig fennmaradnom. csütörtökön meg már simán fent leszek sokáig, mert a pénteket már fél lábon is kibírom, ha arról van szó. :) és persze cserébe szombaton lealázták a srácok a majdnem kieső helyen álló Farkasokat, végre Rooney és Nani góltalansági sorozata is megtört, ami a továbbiakra nézve hasznosabb, mint a BL továbbjutás. amúgy is, szopjon a Barcától más a döntőben, oszt ennyi. :)

csütörtökön durva feszültségben telt a munkanapom, de megvolt az évértékelő beszélgetésem OJ-val. csak a szokásos gittet rágtuk, bár persze a frappáns válaszok csak később jutottak eszembe, de már ezt is leszarom. el innen, minél hamarabb, ez a lényeg. a múlt hétnek ez a legfontosabb üzenete számomra. az egyetlen és legfontosabb üzenete.

munka után viszont legalább olyan emberekkel lehettem, akik fontosak nekem, akiket szeretek, akikért a tűzbe mennék bármikor. jól bekajáltunk, bepiáltunk, ahogy kell. hajnali 1-re értem haza. ;)

pénteken megint elkapott bent a harciideg, de aztán délutánra rendeztük a sorokat OJ-val, nem váltunk el haraggal hétvégére, mert az kinek jó? senkinek. most meg egész héten szabin van, így megkönnyíti az idei év utolsó teljes munkahetének túlélését. :)

péntek este 8-ra értünk haza anyuékhoz. másnap 7-kor kezdődött a disznóölés. én alig aludtam egész éjjel, csak forgolódtam. baromi szar volt. pedig hulla fáradt voltam, de valahogy nem voltam jól. kb. reggel 6-tól fél9-ig tudtam aludni valamennyit, az meg azért elég karcsú. de túléltem a disznóságot, délután 3-ra végeztünk is, este 7-re meg már otthon is voltam.

Format C: meghívott egy zártkörű buliba szombatra, ide Almát akartam magammal vinni. éreztem én már szombat este, hogy se kedvem nincs hozzá, se erőm, de aztán megfűzött Alma, hogy menjünk el a Vakegérbe egy mulatságra, mert akar valakivel találkozni, aztán meg továbbmegyünk oda, ahova én szeretném. ja, előtte megnéztük az El Clásicót... pfff... hát nagy csalódás volt, az biztos. amikor a Madrid megrúgta az első gólt a 20. mp-ben, kezdtem örülni, hogy elpicsázzák a kataLÁNYokat egy hármassal legalább, vagy nem tudom, erre szinte a gól után azonnal el is felejtettek focizni. Cé mintha nem is lett volna a pályán, pedig ha bemennek a ziccerei, akkor nincs gond. majdnem elaludtam a végére, annyira uncsi lett a meccs. a bárcások barcások csak tologáltak, ahogy szoktak, a madridiak meg keresték a labdát... :(

na, a meccs után elindultunk a Vakegérbe Almával, ahol Ösztrosokk volt, így lehetőségem adódott a magyar leszbikus társadalmat jobban is szemrevételezni. főleg, mert szar volt a zene, vagy nem volt túl jó mindig, így elég sokat ücsörögtem. (najó, fáradt is voltam mocskosul) 
első megfigyelésem, hogy mi ez a kockásing divat a leszbiknél? mindegy, hogy milyen kockás, de valamilyen kockás felső volt szinte mindegyiken. előbb csak azt hittem, hogy a "fiúk" hordják csak, aztán meg láttam, hogy a lányok is. sőt, voltak párok, akik egymáshoz öltöztek, hasonló kockásban. WTF??? 
aztán ami még érdekes volt, hogy milyen párokat láttam. némelyiket nem értettem, hogy mi tetszik neki a másikban? vagy miért pont az a kettő nő van együtt, amelyik. egy csomó páros valahogy nem illett össze. 
és némelyeknél azt éreztem, hogy nem meggyőződésből leszbikusok, hanem vagy divatból, vagy azért, mert csalódtak a pasikban, és ide menekültek, vagy mert önértékelési problémái vannak, és úgy gondolják, hogy ha más nem, akkor egy csajnak majd kelleni fognak így is. 
szóval érdekes volt nézelődni, szemlélődni.
a legszebb az volt, hogy fel akart szedni engem egy csaj... de legalább bejött volna!!! :) de nem... :( alig tudtam lerázni magamról. :) persze azt mondtam, hogy nem egyedül jöttem, vártam is, hogy Alma visszajöjjön az asztalhoz és demonstrálhassam végre, hogy tényleg nem egyedül jöttem. :) mondjuk a csaj, aki fel akart szedni, simán "lekisnyugdíjasozott", ez azért érdekes csajozós duma. nem is tudom ezek után mit várt? hogy a karjaiba vetem magam? no, mindegy is, tényleg nem jött be, alapvetően azért pattintottam le. :) de bárcsak pasi akarna ennyire rámenősen és határozottan, sőt erőszakosan megismerni... :) mondjuk ahhoz nem ilyen bulikba kéne járnom, az is igaz. :)
jaj, egy hetero pasit láttam, persze ő csinálta az egyik teremben a zenét, nem is szarul. és pont az a forma volt, amilyen nekem tetszik. nyammm. néztem is ezerrel, de szerintem nem vett(e) komolyan, hiszen. :/
azért voltak ám jó csajok! :) csak azok persze párban... :S

hajnali 3 után értünk haza, Alma nálam aludt. délig fetrengtünk is az ágyban, aztán ő hazament, én meg fetrengtem a tévé előtt tovább.

ma meg munka. deszép. :) leginkább attól szép, hogy szereztem majdnem egy kg csípős, füstölt szarvaskolbászt. :) meg vagyok veszve a csípős dolgokért mostanában, így ebből is bevásároltam. no, nem mintha nem a hétvégén lett volna nálunk kolbászgyártás, de hát a szarvaskolbász csak nem ugyanaz! :) hazafelé szerintem nem fogom tudni levakarni magamról a kutyákat az utcán. ;)