MU drukkernek lenni viszont most nagyon nem jó. :( azt a meccset láttam, de minek. :( ekkora szégyen régen ért minket. tragédia. gyász. legszívesebben ma full feketében jöttem volna. még jó, hogy van a United-os blog, ahol kipanaszkodhatjuk magunkat egymásnak a szurkolótársakkal, meg tartjuk is egymásban a lelket, hogy ez csak valami tévedés, egy rossz rémálom, és soha többé ilyen csúfság nem esik meg velünk. a statisztikák azt mutatják, hogy azokban a szezonokban, amikor a MU ilyen csúnyán megtérdelt, akkor mindig megnyerte a bajnokságot, de ez a Shitty most annyira durván erős, hogy azért én ebben még nem lennék olyan biztos. :( azért persze hajrá MU!!! :)))
meglátogattuk anyukámat a kórházban. teljesen ki van virulva. :) szerencsére nem beteg, csak egy infúziókúrán van. és direkt jót tett neki, hogy a napi unalomból kiszakadhatott kicsit, nőkkel van együtt és dumálhat, receptet cserélhet, meg persze elbüszkélkedhet a gyerekeivel. :)
utána még megmutattuk a Tesóm pasijának a várost (kb. 5 percben sikerült is), bementünk a cukiba enni egy-egy sütit, és jó sokára haza is értünk. de legalább találkoztunk Apuval is, nála is voltunk (ő is főzött... pfff... Tesóm is készült kajával), vele is voltunk.
vasárnap iszonyat gyomorfájásra ébredtem. délig ki sem bírtam kelni az ágyból, utána meg már minek keltem fel, nem is értem.... (fuck SHITTY!!!) :S de valahogy összekalapáltam magam, ma a mérhetetlen gyászon kívül más bajom nincs. :)