szombat, szeptember 29, 2012

haza várom a

Szerelmem, ezzel telik az estém. sajnos dolgozik hétvégén, így elég keveset vagyunk együtt, de azt a kis időt is remekül töltjük. ;-)
kedd este volt egy apró kiborulásom, és sajnos úgy feküdtünk le, hogy nem beszéltük meg. a szerdám ettől egy nagy rakás fos lett.
apróságok voltak egyébként, az én rigolyáimból indult ki minden. szerda este Barbitól kértem tanácsot, illetve kellett egy kontroll, hogy ugye nem én vagyok a hülye. megerősített, hogy ez teljesen normális és jogos, de hogy ezeknél nagyobb problémánk sose legyen, viszont mindenképpen beszéljük meg.
így is lett. Kereskedővel mindent megbeszéltünk, és nem akadt ki egyáltalán.
cserébe Ő is kért tőlem valamit végre. kettőt is.
- ne beszéljek az exekről, pláne ne szaftos sztorikat, mert zavarja. (teljesen jogos a kérés, el is szégyelltem magam, hogy mennyire tapintatlan voltam vele. valamiért dicsekedni akartam, vagy inkább villogni, hogy én mekkora kalandornő voltam, és milyen extrém sztorik estek meg velem. szánalom.)
- októbertől be akar szállni a rezsibe. (nem tiltakoztam. naná, hogy elfogadtam! és kapcsolatunk komolyságát, valamint Kereskedő intelligenciáját jól mutatja, hogy ezt nem nekem kellett felhozni.)

csütörtökön este már halálosan fáradt voltam, meg pénteken is, de tegnap vacsival vártam. ma délelőtt pihiztünk, beszélgettünk, én olvastam, Ő tanult, aztán elment dolgozni. az ajtóban sokáig búcsúzkodtunk, nagyon felhúztuk egymást. a selyemhálóing alatt nem volt bugyi, így punciszagú kézzel indulhatott el, legnagyobb örömére. :-D
este megint vacsival várom, és biztosan fényesre leszek nyalva cserébe. ;-)

rám is fér a vígasztalás, mert a MU mai meccse eléggé letört. :'(

holnap délelőtt főzünk: királyrákot sütünk vajban, mellé burgonyapüré lesz, meg csinálunk egy garnélás-paradicsomos spagettit. utána megnyitjuk a Rozsdás Rákollót. ;-)

3 hét múlva már a romcsis hétvégénken leszünk Egerben, alig győzöm kivárni. :-S

jaj, néha olyan fura érzés, hogy van Pasim... olyan hirtelen jött, a semmiből, pláne, hogy mennyit vártam már... Kereskedőt ismerve, megtalálva azt kell mondanom: minden szenvedés, minden kín és bánat megérte. semmit nem bánok, és nem is sajnálok, ami az elmúlt 16 évben történt velem. minden exnek meg van bocsátva, most aztán már főleg. ;-)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése